2015. január 9., 09:48

Az 1994-es nagygyűlésre emlékeztek Révkomáromban

RÉVKOMÁROM. A választott szlovákiai magyar képviselők és polgármesterek 1994. január 8-i révkomáromi nagygyűlésének 21. évfordulója alkalmából a CSEMADOK Komáromi Területi Választmánya január 8-án a Kossuth téri székháza homlokzatánál tartott emléktábla-koszorúzással egybekötött megemlékezést.
201501090928500.kn01.jpg
Galéria
+3 kép a galériában


A felvidéki magyarság II. világháború utáni legnagyobb politikai eseményeként számon tartott nagygyűlés kulcsszava a magyarság Szlovákia államhatárain belüli önrendelkezése volt. Apropóját az akkor folyamatban lévő közigazgatási-területi átszervezés adta, valamint az, hogy a felvidéki magyarság jogállását erősítő törvényjavaslatok folyamatos elutasításba ütköztek a szlovák parlamentben.

A városi sportcsarnokban megtartott nagyszabású rendezvényen pártállásra való tekintet nélkül fontosnak tartotta részvételét a szlovák parlament valamennyi magyar képviselője, a felvidéki magyar polgármesterek és önkormányzati képviselők javarésze. A mintegy 3500 jelenlevő negyede be sem fért a sportcsarnokba, mégis az épület előtt órákig fagyoskodva, hangszórón át hallgatta a benti beszédeket. A közös állásfoglalás javaslatát Duray Miklós, Kvarda József és Rózsa Ernő készítette, nagygyűlési előterjesztésre jóváhagyta a Magyar Koalíció Tanácsa, illetve a Csallóközi Városok és Falvak Társulásának elnöksége.

Az 1994-es célok között szerepelt például az Európa Tanács 1201-es ajánlásának alapján megoldani a kisebbség közösségi önrendelkezésével kapcsolatos kérdéseket, továbbá kialakítani a különleges jogállású területet. Általában hiányolható volt a felvidéki magyarság jogállásáról szóló törvény és a Kisebbségi Nyelvek Chartája. Sajnos végül kevesebb történt, mint ami történhetett volna. Akkor sokan úgy képzelték, hogy megalakul a Szlovákiai Magyar Nemzeti Tanács, de erre nem került sor. Bár a nagygyűlésen rengeteg külföldi újságíró és tévés stáb is megjelent, tudósított a történtekről, de a nekik köszönhetően kiváltott visszhangok sem igazán nyújtottak érdemi segítséget e célok megvalósulásához. A későbbiek folyamán egyre romlott a szlovákiai magyarság helyzete, Szlovákia közigazgatási-területi átszervezése sem valósult meg.

A 15 éves évforduló alkalmából 2009-ben került sor a révkomáromi Csemadok-székház homlokzatán elhelyezett emléktábla felavatására. Az emlékműavató beszédet Duray Miklós, az Együttélés politikai mozgalom egykori elnöke tartotta. Azóta a hajdani nagygyűlés eszmeiségének őrzését fontosnak tartó révkomáromiak minden januárban tartanak koszorúzással egybekötött megemlékezést. A tavalyi jubileumi rendezvényen Bölcs József, Komáromfüss (Trávnik) egykori polgármestere a nagygyűléssel kapcsolatos állásfoglalás kilenc aláírójának egyikeként mondott beszédet, ez alkalommal pedig Petheő Attila, a Csemadok Komáromi Területi Választmányának elnöke szólt a jelenlevőkhöz. Andrej Kiska köztársasági elnök újévi köszöntőjére utalva hangsúlyozta: hinni kell az összefogás erejében. Hozzáfűzte: 1994-ben 3 500 felvidéki magyar hitt benne, ám csalódva kellett távoznia Révkomáromból. Egyúttal sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy miközben a Szlovákia déli régióiban élők mindmáig az esélyeket keresik, kénytelenek tétlenül szemlélni, hogy a fiatal nemzedékhez tartozók megélhetési okok miatt külföldre vándorolnak. „Ez a felvidéki nemzetrész eltűnésével fenyeget“ – szögezte le a szónok, aki Stubendek László polgármesterrel, a Csemadok városi szervezete elnökével együtt helyezte el az emlékezés koszorúját.
 

Petheő Attila tizenegy éve hol magánemberként, hol pedig a Csemadok Komáromi TV elnökeként és a civil szervezete nevében szervezi ezt a megemlékezést, illetve teremti elő a szükséges anyagiakat a témával kapcsolatos konferencia és a koszorúzás megrendezéséhez. „Azért tartom ezt fontosnak, mert szerintem a nagygyűlés az újkori felvidéki magyar történelemnek egy rendkívül fontos állomása volt. Ha korábban sikerült volna az önrendelkezésünk kivívása, illetve másféle közigazgatási egységek létrehozatala Szlovákiában, akkor a felvidéki magyarságnak nem az jutott volna osztályrészül, hogy tízévente 50 ezerrel csökken a létszámunk. Akkor most nem azzal kellene foglalkoznunk, illetve nem kellene abba beletörődnünk, hogy a fiataljaink eltűnnek térségünkből és a felvidéki magyar közösségből. Sajnos az 1994-es nagygyűlés óta eltelt 21 év nem egy sikertörténet – nem az az akkori nagygyűlés céljait figyelembe véve sem. Azoknak az embereknek a nagy része, akik annak idején a fontos célokat kitűzték, mindmáig részesei a közéletnek, így lehetőségük lenne legalább valamit megvalósítani a hajdanán kitűzött célokból“ – mutatott rá.


A Csemadok Komáromi Területi Választmányának a nagygyűlés 15. évfordulója alkalmából egy emléktáblát sikerült elhelyeznie a Kossuth téri Csemadok-székház külső falán. A táblán levő térképen a magyarok által lakott területet jelölték be, és örökérvényű üzenetként egy Dsida Jenő-idézetet tüntettek fel: „mindig magunkért, soha mások ellen“.



Arra a kérdésre, hogy az MKP 2014. december elsején bemutatott és közvitára bocsátott tervezete milyen mértékben befolyásolhatja az 1994-es célok valóra váltását, Petheő az alábbi feleletet adta: „Nem is tudom. Abban az esetben, ha ez ügyben széleskörű összefogásra kerül sor, több tervezetet és koncepciót összevetünk, tényleges vita alakul ki akár egy közigazgatási reformról, akár az autonómiáról-önrendelkezésről, akkor mindez pozitív eredményhez vezethet. Sajnos azt észlelem, hogy manapság az emberek többsége számára nem hívószó az autonómia, mert sokan olyan egzisztenciális mélyponton vannak, amiből csak nagyon nehezen tudnak kikeveredni. Sokakat már maga az autonómia kifejezés is riaszt. Én azt tartanám fontosabbnak, hogy visszatérjünk a gyökerekhez, és próbáljuk közösen összefogva átalakítani ezt a társadalmat“ – hangsúlyozta.

Petheő Attila végezetül elmondta, hogy a megemlékezést a következő években is megtartják. „Lesznek olyan évek, amikor ismét ilyen családias légkörben jövünk majd össze, de olyanok is, amikor e témakörben ismét nagyszabású konferenciát szervezünk. Akárcsak eddig, a további tanácskozásokon is az 1994-es nagygyűlés szervezőin, résztvevőin kívül teret kapnak majd fiatal előadók is, akik a saját elképzeléseikről, szándékaikról szólhatnak. Az lenne az igazi, ha a döntéshozók is meghallgatnák ezeket a gondolatokat“ – fűzte hozzá.
201501090928500.kn01.jpg
Galéria
+3 kép a galériában
Megosztás