Atlantisz – mítosz vagy elfeledett múlt?
Atlantisz, a történetírást megelőző idők állítólagos civilizációja kétségkívül az emberiség egyik legősibb rejtélye. Szinte mindenki „hallott róla”, de semmilyen bizonyított tényt nem lehet felhozni mellette. Ez persze nem meglepő, hiszen az „elsüllyedt” birodalom létezésének bizonyítékait állítólag olyan történelmi mélységekben kellene keresni, amelyek sokszorosan meghaladják jelenlegi időszámításunkat, s amelyek kereteiben egyébként is csak nagyon óvatosan lehet tényekről és mítoszokról beszélni.
Atlantisz lehetséges létezésének első írásos említései a Kr. e. a negyedik évszázadban élt görög filozófushoz, Platónhoz kötődnek. Platón viszonylagos részletességgel – ám csak a szájról szájra terjedő hagyomány alapján – írt Atlantiszról. Békés, fejlett civilizációként írta le Atlantiszt, amely akkor már mintegy 11-12 ezer éve megsemmisült. Írását a jóval korábban élt Kritiasz elbeszélésére alapozta, aki viszont közvetve egyiptomi papoktól hallott Atlantisz létezéséről Kr. e. 560 körül. Platón szerint Atlantisz Héraklész oszlopaitól, vagyis a Gibraltári-szorostól nyugatra, az Atlanti-óceánban fekvő szigeten helyezkedett el és egy igen fejlett, „ideális politikai berendezkedésű” civilizáció volt.
Számos történész már ezen a ponton kétségbe vonja a görög filozófus szavait, nem is annyira a forrásainak hitelességére, hanem inkább arra hivatkozva, hogy a klasszikus a tények helyett inkább egy neki tetsző utópiát igyekezett leírni. Valójában ezzel igyekezett alátámasztani az ideális államról alkotott elképzelését.
Bár az ókort követően, mintegy másfél évezredben csaknem teljesen homályba veszett Atlantisz témája, ám azt követően újult erővel tért vissza. Részben már a 16., de legnagyobb mértékben a 20. században kezdte újból foglalkoztatni az embereket az elveszett civilizáció.
Az állítólag a tengerbe veszett Atlantisz a 16. században kalandorok célpontjává vált, de a filozófusok is újult erővel foglalkoztak vele. Számos korabeli forrás által idézett kutató próbálta megállapítani az egykori civilizáció lehetséges helyszínét. Ezeknek sorában a legkülönbözőbb – az eredeti elképzeléstől lényegesen eltérő – vélekedések is felmerültek, a Földközi-tenger keleti részétől kezdve, annak nyugati pereméig, az Atlanti-óceán különböző részei, egészen a Karib-térséggel bezárólag. A 20. században pedig nem egy olyan elképzelést is megfogalmaztak, hogy az ősrégi civilizáció helyszíne akár az egyéb rejtélyek miatt is ismertté vált Bermuda-háromszög területén lehetett.
Ezek közül az állítások közül az érdekesség kedvéért érdemes megemlíteni néhányat. Például Olof Rudbeck svéd tudós, egy 1702-ben megjelent publikációjában azt állította, hogy Atlantisz tulajdonképpen Svédország elődje volt, míg Giorgo Gronget 1828-ban Máltát azonosította Atlantisszal. Egy guatemalai kutató, bizonyos Paul Felix Cabrera pedig a mai Haitit és a Dominikai Köztársaságot alkotó sziget területére tette az egykori civilizáció helyszínét.
Ezeknek az elképzeléseknek a sorában olyan feltételezések is megjelennek, hogy az állítólagos Atlantisz lakói nem is emberek, hanem az emberi civilizációkat megelőzően a bolygón megjelent földönkívüliek, vagy más állítások szerint nem feltétlenül a fizikai létezéshez kötődő lények voltak. Egyes publikációk szerint Atlantisz lakói az emberi civilizációk létrejöttének lehetőségeit megalapozó lények, afféle „istenszintű” kultúra képviselői lehettek, akiknek az eltűnése a Földről lehetett önkéntes is. Más elképzelések szerint egy náluknál is magasabb civilizációs szint döntésének eredménye lehetett Atlantisz megsemmisülése. Ezzel összefüggésben számos – leginkább a tudományos fantasztikumba sorolható – hipotézis látott már napvilágot. Köztük olyanok is, amelyek egyebek mellett az emberi teremtéstörténet különböző elképzeléseivel hozzák összefüggésbe Atlantisz állítólagos lakóit, eltűnésüket pedig a bibliai vízözön mítoszával.
Akármi is legyen az igazság Atlantisz mítoszával vagy elfelejtett valóságával kapcsolatban, egy dolog igencsak valósnak tűnik, mégpedig az, hogy ennek a rejtélynek a megfejtése sem történik meg belátható időn belül.
