Ásó-kapa, nagyharang

2020. február 15., 15:09
B. Vida Júlia

A házasság hete kiváló alkalom arra, hogy egy kicsit ráirányuljon a figyelem a családokra. Annál is inkább, mert a házasság nimbusza a rendszerváltozás óta alaposan megkopott, nagyon sokan inkább a lazább élettársi formát választják, sok a szingli, és egyre több gyermek születik házasságon kívül.

Fotó: Lamos Csaba

A holtomiglan-holtodiglan nehéz vállalás, főleg a mai, modern korban, amikor az emberek inkább magukért és maguknak szeretnek élni, nem igazán trendi elköteleződni, másokért felelősséget vállalni. A lélek szabadságra vágyik, nem tűri a rabigát. Sokan ezzel magyarázzák a válások egyre növekvő számát. De ha kissé jobban megvakarjuk a felszínt, rájövünk, hogy sokszor valójában arról van szó, hogy ami rossz, nem jól működik, annak a megjavításával már nem akarunk bajlódni. Kidobjuk, mint az elromlott mosógépet, és veszünk egy másikat. Pedig a jövő generációk boldog gyermekkora csakis az erős férfi és nő, apa és anya szövetségével garantálható.

Míg a házasság nagyanyáink idejében még örökre szólt, addig ma már inkább az jellemző, hogy több párkapcsolatot próbálnak ki az emberek. A mozaikcsaládok és a csonka családok korát éljük, amikor nagyon észnél kell lenni, ha nem akarunk maradandó sérüléseket szerezni a gyermekeinknek, akik számára a családi béke és nyugalom alapszükséglet.

Érzelem és értelem

Bedő Imre, a budapesti székhelyű Férfiak Klubjának alapítója, aki a Felvidéken is tartott már előadásokat, sziklaszilárdan hisz abban és előadásain hirdeti, hogy a házasság a 21. században sem idejétmúlt. Ehhez szerinte legalább két feltételt kell teljesíteni.

szerelem házasság
Fotó: Lamos Csaba

"Az egyik a helyes párválasztás. Manapság sokszor csupán az érzelmek alapján választunk, a szerelem mindent beborít, az emberek romantikus párkapcsolatra vágynak. Amikor társat választok magamnak, akkor jó, ha van érzelem, de az értelmet is érdemes elővenni. Például meg kellene nézni, hogy idegileg és fizikailag terhelhető-e a másik, van-e önálló felelősségvállalási készsége, vagy csak él bele a vakvilágba, és azt gondolja, hogy a házastársa arra való, hogy az ő életét megédesítse. Miközben a házasság egy közös teremtés, közös munka, aminek a gyümölcsét együtt élvezik. A másik fontos dolog, amit nem árt tudatosítani, hogy az első gyermek születése után szoktak szétesni a házasságok vagy párkapcsolatok, a válások zöme a gyermekek kisiskolás koráig megtörténik. Az első gyermek születése után az apává és anyává válás alatt már minden felborul, megváltozik a napirend, hirtelen hatalmas lesz a felelősség. A mai alacsony terhelhetőség mellett nem csoda, ha a második gyermekek legtöbbször már meg sem születnek. Ha mégis, sokszor azzal a szándékkal, hátha megmenekítik az apa és az anya megromlott kapcsolatát. Miközben tudjuk, hogy nem mentik meg, az csak egy kegyelemdöfés a kapcsolatnak. Nagyjából a kisebbik gyermek hároméves kora táján már el is válnak. A valóság az, hogy a házastársak nem a negyedik vagy az ötödik akadályt nem tudják átugrani, hanem már az elsőt, az apává és anyává válást sem. Ez pedig arra enged következtetni, hogy a felnőtté válás nem történik meg, gyermeteg elvárásokkal és vágyakkal mennek bele a házasságokba, miközben illene legalább egyet, az első akadályt megugrani. Mert nem beszéltünk még betegségekről, balesetekről, munkahelyi problémákról, gazdasági válságokról, a nagyobb gyermekek megoldandó problémáiról, a kirepülésük okozta szülői válságról, a megöregedésről – megannyi megpróbáltatásról, ami úgy tűnik, összébb és összébb hoz, ha a legelső nehézségből összekapaszkodva jövünk ki"

A férfiak 21. századi szerepéről már két könyvet is írt Bedő Imre szerint gyógyír lehet a bajra a többgenerációs családmodell, ha az első gyermek születése után segítséget kapnának a párok.

Régen ott voltak a nagyszülők, a szomszédok, a rokonok és a barátok.

"Nagyon nagy közösségi összefogásra volna szükség, az anyát és az apát egyaránt támogatni kellene. A férfiaknak az apát abban, hogy olyan emberré váljon az első gyermeke születése után, aki a családjáért bármire képes. Ha ezt megtanulja, a házasságok megmaradnak, legalábbis az esetek döntő többségében."

Muszáj befektetni a jövőbe

Szlovákia a leggyorsabban öregedő európai államok egyike, a népszaporulati ráta mindössze 1,2. Ahhoz, hogy a születésszám emelkedni kezdjen, állami intézkedésekre is szükség lenne. Sokan az anyagiak, a biztonságérzet hiánya miatt nem mernek egynél több gyermeket vállalni. Hogyan lehetne ösztönözni a házasodási és a gyermekvállalási kedvet? Erről Németh Gabriellát, az MKP szociális, családpolitikai és egészségügyi alelnökét kérdeztük, aki szerint választási programjuk egyik prioritása éppen a családtámogatás.

"A társadalom több szegmense is erősen függ attól, hogy egy államban milyen súllyal kezelik a családokat. A gyermekvállalás szorosan összefügg a majdani nyugdíjak biztosításával, vagyis ha lesznek gyermekek, akkor lesz, aki dolgozzon az idősekre. Ha azonban nem teremtünk feltételeket a fiataloknak, akkor nem fognak gyermeket vállalni. Az egyik legfontosabb dolog a megélhetés biztosítása, a munkahelyteremtés, lehetőleg családbarát módon. Szlovákiában Pozsonytól nagyjából Komáromig még el lehet helyezkedni, de onnét keletebbre már egyre nehezebb. Éppen ezért volna fontos az állami és a külföldi beruházásokat ezekbe a régiókba vinni" – mondja a szakpolitikus.

Hozzáteszi, hogy hosszabb távra megélhetést, perspektívát biztosító munkahelyekre van szükség, nem pedig alkalmi vagy közhasznú munkákra, mert ezekre nem lehet jövőt és családot építeni.

A családalapítás másik fontos feltétele, hogy legyen hol lakni.

"Hatékony bérlakásépítést kell elindítani, állami finanszírozással. Olyan startlakásokra lenne szükség, amelyek a fiataloknak a kezdet kezdetén nyújtanának segítséget, akik aztán idővel, ha megteremtik hozzá a feltételeket, a továbbiakban saját lakásba, házba költözhetnek. Ehhez szintén hozzásegíthet az állam, mégpedig úgy, ahogyan ezt Magyarországon teszik. Vagyis hogy a gyermekvállalással egyidejűleg az állam bizonyos összeget a felvett jelzáloghitelből elenged a fiataloknak, amennyiben azok vállalják, hogy 10 éven belül 3 gyermekük lesz. Ez egy követendő példa nálunk is" – mondja a szociálpolitikus.

A fiatal családokat akkor is kell segíteni, ha dolgoznak, nem pedig az állami szociális juttatásokra spekulálnak. Például magasabb adóbónusszal, mégpedig egészen addig, amíg a gyermek tanul, vagyis leendő hivatására készül, hiszen anyagilag megterhelő lehet, ha egy-egy családban egyszerre többen járnak középiskolába vagy egyetemre.

Legalább ennyire fontos a gyermekgondozási segély emelése, amelynek alacsony összege nem ösztönzi a fiatalokat a gyermekvállalásra. Az édesanya kiesett keresetét valamilyen módon pótolni kellene.

"A gyest a mindenkori minimálbér szintjére kellene emelni, és ikrek esetében ezt az összeget megduplázni. Figyelembe kell venni azt is, hogy sok esetben a fiatalokat a karrierjük, a munkából való huzamosabb kieséstől való félelem tartja vissza a gyermekvállalástól. Itt van viszont az 50 év körüli korosztály, a nagyszülők generációja, akik közül sokan nehezen tudnak elhelyezkedni. Ők a gyermek 3 éves koráig átvállalhatnák az unokáról való gondoskodást úgy, hogy ezért megkapnák ugyanazt az összeget, amit a szülő, és ez beszámítódna a nyugdíjbiztosításukba is. Tehát saját magukon és a gyermekükön is segítenének."

Az egyik legsürgetőbb feladat a családi pótlék jelentős emelése lenne, mert annak az összege már-már nevetséges. A visszaélések elkerülése érdekében azonban az emelt összeg – elképzeléseik szerint – csak annak járna, aki előtte dolgozott.

gyerekek
Fotó: Lamos Csaba

Németh Gabriella szerint azzal a trenddel, hogy a nők egyre később vállalnak gyermeket, csak úgy lehet valamit kezdeni, ha a tradicionális családmodell kerül ismét előtérbe. A házasság nemcsak egy papír, hanem komoly előnyökkel jár az élet több területén is. Elég, ha csak az örökösödésre vagy az özvegyi nyugdíjra gondolunk, de például a kórházban sem adnak tájékoztatást élettársnak a beteg állapotáról.

Címlapcsaládunk

Még kilenc éve sincs, hogy Anita és Ferenc kimondták a boldogító igent, de már négy tündéri kisfiú boldog szülei. Három gyermeket terveztek, de a gólya egy kicsit megtréfálta őket, és két és fél évvel ezelőtt ikerbabáik születtek. Flórián és Barnabás, a két apróság most kitölti az anyuka napjainak döntő részét. Dániel óvodás, a nagyfiú, Bence pedig első osztályos, kiváló tanuló. Ferenc sokat dolgozik, hogy eltartsa népes családját. Két vállalkozása is van, és tavaly vágtak bele közös életük egyik legnagyobb vállalkozásába, családi házuk építésébe. A telket már jó pár éve megvették, télre pedig sikerült tető alá hozni a kétszintes épületet, és készül a garázs is.

Anita esténként, amikor a kicsik már alszanak, kézműveskedni is szokott. Nagyon szép dolgok kerülnek ki a keze alól, gyermekeinek is szokott játékokat készíteni.

Bár Ferenc éjt nappallá téve dolgozik, akármilyen fáradt, mindig foglalkozik a fiaival, akár még görkorcsolyázik is a nagyokkal, és esti mesét is szokott mondani nekik. Harmonikus, igazi mintacsalád az övék, ahol a gyermekek állnak a középpontban, de Anita nem felejti el hozzátenni, naponta dolgoznak a párkapcsolatukon, és nagyon szerencsésnek tartják magukat, hogy így egymásra találtak. Ahogy mondja, igyekeznek tolerálni egymást, mindig mindent megbeszélnek, és lelkileg is támogatják egymást. A házasságot annak idején komolyan gondolták, és amit együtt elterveztek, azt fokozatosan váltják valóra, miközben újabbnál újabb elképzeléseik vannak, s együtt szövögetik tovább az álmaikat.

Az írás megjelent a Magyar7 hetilap 2020/07-es számában.

Kövesse facebook oldalunkat is!