Andersen éjszakája „csalogányokkal“ a komáromi Szinnyei József Könyvtárban
Meseországban a Benes Ildikó-Pőthe István-színészpárossal és a közkedvelt hősökkel
Hans Christian Andersen lélekmelengető meséi közül ez alkalommal A fülemüle bűvölte el a komáromi könyvtár Eötvös utcai főépületében éjszakázó magyar alapiskolásokat, miközben a szlovák ajkú gyerekek az intézmény Nádor utcai részlegén élvezhették a számukra készített szlovák nyelvű műsorokat. A főépület emeletén működő gyermekrészleg előcsarnokába érkező családok egy valódi mesebirodalomba csöppentek, ahol nem csak Andersen, hanem további meseírók közkedvelt szereplőivel is egy állandó kiállításon találkozhattak – fényképezkedhettek. Miután a szülők távoztak az intézményből, az alkalmi Meseország bejárati ajtaján kattant a zár, kezdődhetett a nebulók által minden évben várva várt Andersen éjszakája.
Először a rendezvény főszervezője, Jeneiné Bratkó Gabriella könyvtáros olvasta fel A fülemülét a kényelmes ülő- és fekvőhelyeken elterülő gyerkőcöknek, akiknek egyebek mellett azt is elárulta, hogy a fülemülét manapság inkább csalogányként ismerjük, s hangterjedelme jóval nagyobb, mint bármely más énekesmadáré.
Azután a gyermekcsapat átvonult a zenei részlegre, ahol stílusosan Benes Ildikó és Pőthe István zenés-dalos összeállítását élvezhették. A népszerű színészpáros megzenésített versekkel szórakoztatta a lurkókat, akiket többek között közös éneklésre, zenekar-alapításra, tavaszi hógolyózásra, táncolásra is sarkallt.
Citera- és tamburamuzsikával a magyar népzene megkedveltetéséért
Miután a jelenlevők az Andersen-mesék címeit rejtő méretes szókockákból színes várat építettek, visszatértek a zenei részlegre, ahol újabb „csalogányok“ daloltak-muzsikáltak nekik.
A népzenei műsorban előbb a helyi Marianum Egyházi Iskolaközpont két tehetséges gimnazistájával: Komjáti Dórával (népdal) és Kantár Mátéval (citera) együtt ismert magyar népdalokat énekelhettek. Majd a komáromi ifj. Nagy Ildikó, a budapesti Egressy Konzervatórium növendéke a Felvidéken már alig ismert hangszerrel, a tamburával ismertette meg őket. Elmondta: 1715 -ben 8321 lakosa volt Komáromnak, ezzel Brassó, Buda, Kolozsvár és Nagyszeben után Magyarország 5. legnépesebb városának számított. A XVIII. században fellendülő folyami kereskedelem és hajóépítés nem csak gyors gazdasági növekedést eredményezett, hanem a délvidéki kereskedők letelepedése a dunaparti város kultúráját a magukkal hozott tamburamuzsikával is gazdagította. A közeli Nemesócsán még a XX. században is működött tamburazenekar, a diáklány pedig célul tűzte ki e „szív húrjain is játszó” pengetős hangszer jelenkori felvidéki népszerűsítését. Mi tagadás, a gyerekek közül senki sem ismerte a hangszert, amelyet gitárnak, mandolinnak vagy ukulelének hittek, végül nagyon megkedveltek.
A gyerekek az Andersen éjszaka hátralevő részében játékos kvíz és keresztrejtvény során mérhették össze irodalmi tudásukat, majd filcből az őket odahaza is e rendezvényre emlékeztető fülemülétket készíthettek, valamint szendvics-süti-pogipartin is vigadhattak. Köszönet az élménydús négy óráért a három lelkes könyvtárosnak: Jenei B. Gabriellának, Komjáti Erikának és Koóšová Bernadetának, akik remélik, hogy egy-egy ilyen rendezvénynek, illetve a havonta egy-egy szombaton általuk rendezett Mesekuckónak köszönhetően is nő az intézmény gyermeklátogatóinak száma.
Az egyik fő cél a nívós gyermek- és ifjúsági irodalom népszerűsítése
Az 1953-ban a svájci Zürichben alakult, jelenleg pedig Bázelben székelő IBBY világszerte hozzávetőleg 60 országban, azok között Szlovákiában is rendelkezik kirendeltséggel. A gyermek- és ifjúsági irodalom kiadásának és népszerűsítésének támogatásán túl a vonatkozó nemzetközi kutatást is koordinálja. Továbbá 1956 óta kétévente odaítéli a Hans Christian Andersen-díjat az ilyen jellegű irodalmat jelentős művekkel gazdagító íróknak, illetve 1966 óta a gyermekkönyv-illusztrátoroknak is. E díjat minden alkalommal a dán királynő szokta átadni. A gyermekkönyv nemzetközi napjának elsődleges célja az, hogy a kicsikkel megszerettessék a könyveket, átéreztessék velük az olvasás szeretetét, valamint a nyilvánosság figyelmét felhívják az értékes gyermek- és ifjúsági irodalmi művek kiadásának jelentőségére.
A pozsonyi Hviezdoslav téren 2006. június 2-án, a városban tett látogatásának 165. évfordulója alkalmából leplezték le Andersen (Odense, 1805. április 2 – Koppenhága, 1875. augusztus 4.) bronzszobrát. Bártfay Tibor hazai magyar szobrászművész alkotása a világhírű írót a legismertebb mesehőseivel együtt éppen azon a helyszínen ábrázolja, ahol 1841-ben elhaladt.