2018. július 15., 23:04

Aki kabátot adott József Attilának

Kezdjük egy József Attila verssel, amelynek a címe a költő neve.

homonnai_jozsef_attila.jpg
Galéria
+7 kép a galériában
Fotó: Archívum

Vidám és jó volt s tán konok, /ha bántották vélt igazában. / Szeretett enni s egyben másban / istenhez is hasonlitott. / Egy zsidó orvostól kapott / kabátot és a rokonok /úgy hívták: Többé-itt-ne-lássam. /A görög-keleti vallásban / nyugalmat nem lelt, csak papot – / országos volt a pusztulásban, / no de hát ne búsuljatok. 

József Attila versében nem nevesíti azt a zsidó orvost, akitől kabátot kapott, de Gordon Zsuzsa (1929-2015) jeles színésznő egyik interjújában említi, hogy az az orvos az ő édesapja, Gartner Pál volt, aki pszichiáterként kezelte a nagy költőt. Kérdés viszont, hogy ez mikor lehetett, ugyanis a fentebb idézett vers keletkezését 1928-ra teszik, míg Gartner doktor az 1930-as évek derekán találkozott József Attilával. A színésznő ebben az interjújában azt is megemlíti, hogy a hozzájuk látogató költő ölében ülve arra kérte őt, hogy mondja el a Medvetánc c. versét (igaz akkor még a címét nem tudta, csak az ismétlődő refrénjét, „Brumma, brumma, brummadza…”).

A kép bal szélén: Gartner Pál
A kép bal szélén: Gartner Pál
Fotó:  Archívum

Ha már így szóba hoztam dr. Gartner Pált, talán érdemes lesz vele is megismerkedni. Már csak azért is, mert sok híres és „hírhedt” emberrel hozta őt össze a foglalkozása, ráadásul a Felvidéken, a Bars vármegyei Szelepcsényben született 1900. augusztus 3-án. Édesapja Gartner Miksa szatócs volt, édesanyja Goldstein Irén. Gimnáziumi tanulmányait Nyitrán végezte, majd 1918-1919 között a budapesti tudományegyetem orvosi karának hallgatója volt.

A Tanácsköztársaság idején bekapcsolódott a baloldali diákmozgalomba, emiatt a kommün bukása után kizárták az egyetemről és 1920-1923 között Prágában, a német egyetemen tanult tovább. Orvosi diplomáját végül a pécsi Erzsébet Tudományegyetem (a pozsonyi Erzsébet Egyetem jogutódja) Orvosi Karán szerezte meg 1925-ben. Cselédkönyves orvosként a nagykállói elmegyógyintézet ápolója, majd alorvos lett, de hamarosan Budapestre került, ahol a Szabolcs utcai Kórház alorvosaként tevékenykedett 1926–1933 között.

Fotó:  Archívum

Munkája mellett a politika is fontos szerepet játszott az életében. A kommunistákkal rokonszenvezett, emiatt elbocsátották a kórházból. Ez komoly nehézséget okozott Gartner számára, mivel ekkor már nős volt (felesége Szőllősi Magda) és 1929-ben megszületett első gyermeke, a már említett Zsuzsa, aki később színésznőként változtatta nevét Gordonra. Gartner 3 évig munkanélküli volt, majd 1936-ban kinevezték az 1850-ben alapított budapesti Schwartzer Intézet igazgatójává. 1939-től azonban a zsidó törvények miatt hol munkaszolgálatosként, hol légóorvosként „működött” egészen a háború utolsó hónapjaiig. 1945 után az Alsóerdősori Korányi Kórházban dolgozott, 1950 és 1970 között, nyugalomba vonulásáig osztályvezető főorvosként. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1946–1948-ban magántanárként előadásokat is tartott. 

Fotó:  Archívum

Szakterülete a szociálpszichológia és a gyakorlati ideg- és elmegyógyászat volt. A lelkibetegségek pszichoanalitikus módszerekkel történő gyógyításában jelentős eredményeket ért el, de érdekelte a grafológia is, amelyet a diagnosztikában alkalmazott. Hipnózissal és szuggesztióval is gyógyított. Az 1920-as évek végétől rendszeresen publikált a szaklapokban. Már első tanulmányainak egyike, az 1929-ben publikált A hipnózis és szuggeszció értelmezése és alkalmazás a modern pszichiátriában ismertté tette nevét a szakmai körökben. Ennek alapján kérték fel őt elmeszakértőnek a biatorbágyi merénylet elkövetője, Matuska Szilveszter perében. Ez a több mint 20 halálos áldozatot követelő hídrobbantás mindmáig sok kérdést vet fel, és noha Matuska magára vállalta a merényletet (valamint további kettőt is, amelyeket Ausztriában követett el), később pedig a jugoszláv partizánok végeztek vele, máig nem bizonyított, hogy egyedül tervezte és hajtotta végre a robbantást. Gartner Pál szerint nem volt elmebeteg, csak zavart idegállapotú.

Fotó:  Archívum

A pszichiáter szakorvosnak az 1930-as években más paciensei is voltak. József Attila mellett a neves drámaírót, Szomory Dezsőt is kezelte és Márai Sándor is járt nála.

A II. világháború idején is orvosként dolgozhatott, de szigorított körülmények között. Első feleségétől elvált, második felesége egy orvosnő lett. Lánya mesélte el a már említett interjúban, hogy anyját 1944 őszén sok más zsidó nővel egyetemeben a nyilasok összeterelték és egy téglagyár területére szállították. Amikor Gordon Zsuzsa erről tudomást szerzett értesítette apját, hogy tegyen valamit. Később így mesélte el a történteket: „Anyukám gyönyörű, 35 éves asszony volt, őt is kiráncigálták a házból. Édesapám, dr. Gartner Pál az idő tájt már elvált tőle, mert beleszeretett egy doktornőbe. Apám akkor munkaszolgálatos orvosként egy mentőn dolgozott, hozzá rohantam segítségért. Kiderítette, hogy anyámat több ezer nővel együtt az óbudai téglagyárba vitték. Beült a mentőautóba, és mikor visszatért, azt mesélte el: bement utána az udvarra, és kiabálta anyám nevét, de csak két idegen nő jelentkezett, őket ki is mentette. Édesanyámat azonban nem találta meg.

Nem hittem el apámnak ezt a történetet.

Harminc évvel később azonban felhívott Kálmán Zsuzsa, akinek a kőbányai főrabbi volt az apja, és azt mondta: ma vagyok kilencvenéves, nem akarom a sírba vinni a titkot. Ott voltam az édesanyáddal, amikor az apád mentőautóval berobogott és kiabálni kezdte: dr. Gartner Pálnét kérem a mentőautóhoz. Talán tíz méterre állhattunk tőle. Mondtam anyádnak, Magdi eridj, itt érted a férjed. Ő viszont csak a fejét rázta: biztos a mostani feleségét keresi.

Aztán inkább elment a többiekkel meghalni Ausztriába. Nagyon kevesen tértek onnan vissza.”

Emléktábla jelöli azt a budapesti házat, ahol Gartner első felesége lakott
Emléktábla jelöli azt a budapesti házat, ahol Gartner első felesége lakott
Fotó:  Wikipedia

Gartner Pálnak még egy rendkívüli feladat jutott nem sokkal a világháború végét követően. Újságíró ismerőse, Szirmai Rezső felkérte őt, hogy közreműködjön egy könyv megírásában. Ennek a címe a Fasiszta lelkek volt és 14 nyilas vezetővel készült beszélgetést tartalmaz. Gartner elmeorvosként vett részt az adatgyűjtésben, de nem kívánta a nevét társszerzőként feltüntetni a címlapon, noha szakmai észrevételeivel nagyban segítette a könyv megírását. A kötet először 1946-ban jelent meg és abban még szerepelt a Szálasi Ferenc „nemzetvezetővel” készült interjú teljes szövege. Gordon Zsuzsa így emlékezett az egyik emlékezetes jelenetre: „Szálasitól megkérdezte, mi történt a magyar koronával. A nyilasvezér azt felelte: amikor Magyarországról Nyugatra indult, egy ládában a koronát is magával vitte. – És nem próbálta fel? – érdeklődött az orvos. De igen, mondta Szálasi, Sopron mellett egy falusi tisztaszobában, a tükör előtt. Lecsúszott az orromra. Elkeseredtem, hogy nekem kisebb a fejem, mint a magyar királyoknak. Apám megnyugtatta, hogy nem a csupasz fejére kell ráemelni a koronát. Ettől némileg megnyugodott.”

A könyvet nem sokkal később, amikor a kommunisták kerültek hatalomra Magyarországon ismét kiadták, de a magyar koronáról szóló részt Rákosi Mátyás utasítására kihagyták belőle (merthogy a fejre állított logika szerint a nemzetvezető „megkoronázta” magát, tehát ha egy pillanatra is, de akár magyar királynak is képzelhette magát). Aztán ezt a megkurtított könyvet is indexre tették. Évtizedekkel később a kassai születésű jeles filmrendező, Bacsó Péter (1928-2009) jelentette meg, ugyancsak kihagyva az ominózus részt, és persze a jogutódok tudta nélkül.

Gordon Zsuzsa és Szabó Gyula a Vörös és fekete című darab próbáján (1959)
Gordon Zsuzsa és Szabó Gyula a Vörös és fekete című darab próbáján (1959)
Fotó:  Archívum

Ha már Bacsó Péter neve szóba került, ő a Gartner család életébe más módon is belefolyt. Gordon Zsuzsával szinte egyidősek voltak és ugyanakkor jártak a színművészeti főiskolára. Máig tisztázatlan okok miatt Bacsó elérte, hogy Gordon Zsuzsát kizárják az intézményből és mégis úgy lett ismert és népszerű színésznő, hogy sosem sikerült színészdiplomát szereznie.

Gartner Pál különösen az 1930-as években számos fontos szakkönyvet jelentetett meg. Ezek közül többet illusztrációként mellékeltem az íráshoz. Nem sokkal halála előtt létrehozta a Gartner Pál-díjat, amellyel fiatal pszichoanalízissel foglalkozó pszichiátereket, szociálpszichológusokat jutalmaznak. 1975. március 6-án hunyt el Budapesten.

homonnai_jozsef_attila.jpg
Galéria
+7 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.