2022. június 26., 19:20

Afázia, avagy a beszédképtelenség zavara

„Nagyon kevesen vannak, akiknek valóban van arról fogalmuk, mi is zajlik a szájban beszéd közben. A kimondani kívánt gondolatokat az agy leképezi a beszédszervek mozgásává” –  fejtette ki Edward Chang idegsebész.

agy szobor
Fotó: Stockphoto

Az ember beszédképtelenné válhat az agyi érkatasztrófa következtében, de akár Little-kór, újszülöttkori agysérülés, amiotrófiás laterálszklerózis (ALS), Parkinson-kór, szklerózis multiplex és bizonyos esetekben a rák is elveheti a páciens beszédkészségét.

A stroke-betegek mintegy 30 százalékánál marad vissza a beszédkészség korlátozódásával járó agyi károsodás, vagy afázia, azaz egy idegrendszeri eredetű kommunikációs zavar.

Nem csak agyi érrendszeri katasztrófa nyomán alakulhat ki, egyéb baleset, koponyasérülés következménye is lehet. A beteg intelligenciája érintetlen, de beszédértési, illetve kivitelezési képessége, olvasás- és/vagy írástudása elromlik, illetve elvész.

Az afázia lényegében olyan állapot, amely a beteg kommunikációs képességeiben okoz zavart. Az érintettek nem tudják kifejezni magukat szóban vagy írásban, illetve előfordul, hogy azt sem értik meg, amit nekik mondanak vagy írnak. Az afáziára utaló tünetek változatossága felhívhatja figyelmünket a beszédképtelenség különböző megnyilvánulási formáira.

A legjellemzőbb megnyilvánulások, melyek figyelmeztetnek az afáziára, hogy a betegek: 

• rövid, befejezetlen mondatokban beszélnek;

• a mondataiknak nincs értelme;

• felcserélnek szavakat vagy akár csak egy-egy hangot;

• felismerhetetlen szavakat használnak;

• nem értik meg a mások által elmondottakat;

• írásban is értelmetlen mondatokat írnak le.

Emellett a megértésben is vannak zavarok. Az afáziás ember – állapotának súlyosságától függően – esetenként egyszerű utasításokat, mondatokat sem ért meg, máskor csak a bonyolultabb, több elemű állítások megértése okoz neki gondot. Általában az írás és/vagy olvasás is nehézségekbe ütközik. Ehhez mozgásszervrendszeri problémák járulnak: bénulások, izomegyensúly-zavarok, izomtónus-változások, egyensúlyproblémák, helyzetváltoztatási és testképzavarok léphetnek fel. 

A betegségnek többféle megjelenési formája, mintázata lehet, ezért beszélhetünk expresszív, komprehenzív és globális afáziáról. 

Az expresszív típus jellemzője, hogy az érintettek jobban megértik mások beszédét, mint ahogy önmagukat ki tudják fejezni. Ezért többnyire nagyon lassan, rövid mondatokban beszélnek, akár a ragokat is lehagyják a szavakról. 

A komprehenzív afázia esetén könnyen és hosszabban is ki tudják magukat fejezni a betegek, de mondataiknak sok esetben nincs értelme, esetleg a szavakat is érthetetlenül, helytelenül használják. Általában mások élő beszédét sem értik jól, és azt sem tudatosítják, hogy mások nem értik őket. A globális afázia a legsúlyosabb forma, ennek esetén a kifejezőkészség és a beszédértés egyaránt nagy fokú zavart szenved. 

Az afázia leggyakoribb oka agysérülés, amelyet kiválthat stroke, valamilyen fejet ért súlyos trauma, daganat, fertőzés.

Úgyszintén következménye lehet a degeneratív folyamatoknak. A kommunikációs nehézségek miatt az érintettek az élet minden területén problémákba ütközhetnek, beleértve a munkahelyüket, emberi kapcsolataikat, mindennapi tevékenységeiket. Mindez szövődményként párkapcsolati problémákhoz, zavartsághoz, akár depresszióhoz is vezethet.

Több ezer ember él közöttünk, akiket afáziás megbetegedésük egyfajta némaságra ítél, jóllehet értelmük, intelligenciájuk a régi, nem tudják kifejezni gondolataikat. Ha nem kapnak időben segítséget, végleg egyedül maradnak gondolataikkal, nem fognak tudni beszélni.

Akiknek elakadt a szava ...

Megdöbbentő, de igaz, hogy stroke után a beteg sokszor nem kap megfelelő tájékoztatást az afáziáról és a kezelési lehetőségekről, pedig állapota javítható, beszédkészsége fejleszthető volna. Évente Szlovákiában körülbelül 20 ezer új stroke betegség kialakulása várható, a betegek mintegy 30 százalékánál marad vissza a beszédkészség korlátozódásával járó agyi károsodás. 

Az értelmes élet, a munkaképesség múlhat azon, hogy időben diagnosztizálják és megkezdjék a kezelést.

Több, az afáziával is foglalkozó klinikai logopédus a legnagyobb gondot abban látja, hogy az orvosok nem minden esetben javasolják a logopédiai terápiát, s a feltételezhető afáziás betegek közül bizony kevesebben jutnak ellátáshoz. A stroke-ellátásban részt vevő kórházak közül nem mindegyikben van elérhető klinikai logopédus, és sajnos nem jellemző a korai intervenció sem. A laikus azt gondolná, hogy érdemes minél előbb megkezdeni a terápiát, a gyakorlat azonban azt mutatja, ez nem magától értetődő. A szakemberek szerint fontos a korai diagnosztika és legkésőbb 5-6 hónapon belül szükséges a kezelés elkezdése. Minél később kerül megfelelő kezekbe a beteg, annál kisebb az esélye a felépülésre, a kommunikáció újraépítésére. A siker természetesen függ a betegtől és az agyi sérülés természetétől is, egy azonban biztos, nem volna szabad előfordulnia, hogy a beteg és családja még értesülést se szerezzen a gyógyulás lehetőségéről.

Nyilvánvaló, hogy jelenleg sok múlik a családon és a hozzátartozókon. Tudnak-e segíteni a stroke-on átesett családtagnak, barátnak abban,  hogy megfelelő kezeléshez jusson, valamint, hogy az otthoni légkör is ösztönző, gyógyító legyen.

A logopédiai foglalkozás mellett legalább olyan fontos, hogy az afáziás ember érezze, meleg szeretet és nagy türelem veszi körül. A logopédus szakember gyakorlatias, a mindennapi életben jól hasznosítható tanácsai  segítenek ennek megvalósításában.

• Az afáziás emberrel lassan, jól érthető mondatokban beszéljünk. Természetesen ne úgy, mint egy értetlen gyerekkel, csak higgadtan, nyugodtan, tisztán. 

• Ha jól érti szavainkat, csak beszélni nem tud, igyekeznünk kell megérteni a mondanivalóját jelekből, gesztusokból. 

• Sokat segít a betegnek, ha elkezdjük a szót, vagy rámutatunk a tárgyra. 

• Az afáziás embert nem szabad abban a tudatban hagyni, hogy nem értették meg! A legkisebb siker is további beszélgetésre serkenti. 

• Ne feledjük! Gondolkodó, értékes emberről van szó, akit fontos és hasznos bevonni a család életébe, mindennapi tevékenységébe, lehet és érdemes is kikérni a véleményét. 

A betegség kapcsán mi családtagok, barátok olyasmire is képesek lehetünk, amire talán még egészségesen nem is gondolunk. Képesek vagyunk segíteni egy másik, nehéz helyzetben lévő embernek!

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.