Adataink védelmében

„Több olyan információnak nem tulajdonítunk különösebb figyelmet, amelyeket összerakva azonban tökéletesen kialakítható az egyes személyek internetes profilja” - nyilatkozta a szakember, hozzátéve, hogy bizonyára senki sem mutogatná az utcán jövő-menő embereknek például a gyermekei fényképét, ugyanakkor a közösségi oldalakon hozzáférhetővé teszik mindenki számára.

Kováč az esetleges hackertámadásokra is felhívja a figyelmet. Az adataink védelme elsősorban attól függ, hogy miképp viselkedünk az online világban.

Az internetes viselkedés sarokkövének tartja a szakértő a helyes jelszó használatát.

Alapvetően fontos, hogy megfelelő hosszúságú jelszót használjunk (legalább 8 karaktert), hogy különböző karaktertípusokat váltogassunk benne (kis- és nagybetűket, számokat, speciális jeleket) - és nem utolsó sorban időnként változtassuk meg ezt a jelszót. Fontos továbbá az is, hogy ha idegen gépen használjuk jelszavunkat, azt sose mentsük el a gépben.

További biztonsági szintemelés lehet a kétfaktoros bejelentkezés.

Ez annyit tesz a gyakorlatban, hogy érzékeny bejelentkezés esetén a jelszó használata után még egy biztonsági lépcsőt használva, emailes, telefonos, applikációs megerősítésre is szükség van. „Ez kiváltképp abban az esetben hasznos, ha véletlenül megszerezték jelszavunkat. Belépni viszont nem tud a támadó, mert a második megerősítésre is szükség van, amelynek használata általában időintervallumhoz kötött” - magyarázta Kováč.

Sok alkalmazás, honlap lehetővé teszi azt is, hogy visszajelzést kapjunk, ha új eszközről léptek be oda az adatainkkal, vagy éppen többedszerre is hibás jelszót használtak - ahol találunk ilyen lehetőséget, azt érdemes bekapcsolni. „Érdemes ellenőrizni azokat az adatainkat is, amelyeket felhőszolgáltatásban tárolunk, vagy emailen küldtünk. Nem tárolunk-e, vagy nem küldtünk-e fontos személyes adatokat: PIN kódot, születési számot, számlaszámot, személyazonossági igazolvány fénymásolatát, esetleg személyes jellegű fotót... Ezeket jobb eltávolítani az esetleges kiszivárgást megelőzve” - egészítette ki a szakértő.

A jelszavakat, még ha elég erőseket is használunk, akkor is érdemes mondjuk évente egyszer, vagy kibertámadás esetén változtatni; lehetőleg nem ugyanazt a jelszót használni több szolgáltatás esetén; azokat megfelelően védett, úgynevezett password manager programokban tárolni.

Amennyiben idegen számítógépen készülünk használni jelszavunkat, akkor ajánlatos úgynevezett inkognito módban belépni az alkalmazásba,

és az idegen gépen semmiképpen nem tárolni az érzékeny adatokat.

Érdemes kerülni az érzékenyebb weboldalakra (internetbanking, biztosítók kliensoldala) bejelentkezést idegen, vagy szabadon használható hálózaton. A vírusirtó programok használatát is figyelmünkbe ajánlja a szakember, ahogy azt is, hogy olyan típusú weboldalakat, amelyekhez érzékeny adatokat használunk, érdemes használat előtt leellenőrizni, nehogy egy jól sikerült, ámde hamis oldalnak adjuk meg adatainkat.