A velencei karnevál mesevilága

Velencei karneváli jelmezekből összeállított kiállítás tekinthető meg a kassai MaJel Rovás Központban. A jelmezek készítője Katona-Kovács Tünde, akinek a szívügye minden ruha, s vallja, a velük való munka minden perce élvezet.

+2 kép a galériában

Fotó: Fábián Gergely

Katona-Kovács Tünde szlovák–zene szakos pedagógus. Egy véletlennek köszönhetően 2011-ben valóra váltotta gyerekkori álmát, elutazott Velencébe, ahol a karneváli hangulat teljesen elvarázsolta. Ekkor eldöntötte, visszatér a lagúnák városába, de már saját kosztümben.

2013-ban egy táncosruhát alakított át Koós Krisztina füleki varrónő segítségével, majd esténként, tanítás után kidíszítette, álarcot, díszes kalapot is készített. Így született meg első jelmeze, amely a Kék hercegnő és rózsa lovagja elnevezést kapta.

Később férje, Katona István is elkísérte Velencébe, előbb fotósként, majd ő is jelmezbe öltözött. Azóta is minden évben visszatérnek, együtt járják Velence utcáit. 2014-ben a top 10-be került a Tünde által készített hercegi páros kosztüm. Baráti körükből többen elkísérték már őket Velencébe, sőt, olyan is előfordult, hogy unokahúga és unokaöccse születésnapi ajándékként ruhát kapott és vele tarthattak.

Ruhatárában már több mint húsz jelmez van, amelyek mind megjárták Velencét, voltak kiállításon, divatbemutatón. Ismerősei mindig izgalommal várják, mi lesz a következő kreációja, de egy-egy új ruha mindig titokban készül, csak a velencei kirándulás, az ott készült fényképek prezentálása után derül ki, min dolgozott egész évben.

Mint mondja, nem is a jelmeznek elkészítése a legidőigényesebb, hanem annak a sok mindennek a beszerzése, ami kell hozzájuk. Leginkább kristályokkal, tollakkal szeret dolgozni. Mára kialakultak saját stílusjegyei, sokszor az eredeti, generációról generációra öröklődő jelmezek hangulatát igyekszik visszaadni. Amihez viszont ragaszkodik, hogy mindig teljes álarca legyen, ne lehessen tudni, ki rejtőzik mögötte.

Fotó: Fábián Gergely

Teljesen más élmény beöltözve, inkognitóban, szinte sztárként sétálni Velencében, majd másnap civilben, turistaként megjelenni. Ajánlom mindenkinek megtapasztalni ezt a mesés érzést

– mondja. Hozzáfűzi, az ihlet szinte bárhonnan érkezhet. Amikor megvan az elképzelés, lerajzolja, majd kiszabja a darabokat, amelyeket az ügyes kezű varrónő ruhává varázsol. Ezután elkezdődik a díszítés, ezernyi apró díszt varr, ragaszt, applikál rá, s lassanként, mivel tanári munkája mellett, szabadidejében csinálja, egy év alatt elkészül egy páros kosztüm, esetleg négy kosztüm.

Rengeteg időm és munkám van a ruhákban, de számomra minden perc élvezet, ahogy alakulnak a kezem alatt, mert szívügyem minden ruha

és egyben kihívás is, hogy meg tudom-e valósítani, amit elképzeltem – mondja Katona-Kovács Tünde. Mindig az a kedvenc kosztümje, amelyen épp dolgozik, de azért akad, amely a többinél közelebb áll a szívéhez. Nem szokott figurális maszkokat készíteni, de amikor unokahúga arra kérte, hópihe hercegnő szeretne lenni, eleget tett a kérésnek. Így született meg A hókirály, jégkirálynő és a kis hópihe hercegnő nevű kreáció, ami nagy sikert aratott.

Mint mondja, sokan kérdezik, mit csinál a kosztümökkel. Eddig még soha nem vált meg egyetlen darabtól sem, bár az utóbbi időben már van olyan ruhapáros, amit hajlandó lenne elengedni, hogy más is örömmel pompázhasson benne. Emellett szeretné, ha több kiállításon ismerhetnék meg alkotásait az érdeklődők.

– Szeretném megmutatni az embereknek, örömöt szerezni velük. Úgy érzem, ebben a kaotikus világban, amikor az emberek szoronganak, nem tudják, mi vár rájuk a jövőben, akkor kell valami, ami egy kicsit más dimenzióba repíti a gondolataikat. Én ezt mesevilágnak hívom, ahol mindig a jó győz. Úgy érzem, most nagyon nagy szükségük van az embereknek arra, hogy valami jót, szépet lássanak.

MEGJELENT!