2019. február 17., 19:01

A végrendeleti öröklésről - I.rész

A törvényes öröklés után ezúttal a végrendeleti öröklés mechanizmusát, a végrendelet tartalmára és formájára vonatkozó szabályokat tekintjük át.

Jog
Fotó: pexels.com

Aki halála esetére a vagyonáról úgy kíván rendelkezni, hogy az a törvényes öröklés rendjétől eltérő módon öröklődjön, végrendelet létrehozásával teheti meg azt. A végrendeleti szabadságot leginkább a kötelesrésszel rendelkezők jogai korlátozzák. Kötelesrész az elhunyt leszármazottait illeti: a nagykorú leszármazottak törvényes örökrészük felére, a kiskorúak teljes örökrészükre jogosultak.

A végrendelet által hátrányosan érintett leszármazottak a hagyatéki eljárás során igényelhetik kötelesrészüket. Az eljáró közjegyző köteles felszólítani a kötelesrésszel rendelkező örökösöket, hogy nyilatkozzanak, elismerik‑e a végrendeletet. Amennyiben azt elismerik és kötelesrészükre nem tartanak igényt, a vagyon a végrendelettel összhangban öröklődik.

A végrendelkező rendelkezhet teljes vagyonáról és egyes vagyontárgyairól egyaránt. Ha csak vagyona egy részének örököseit nevezi meg, akkor az örökség fennmaradó része törvényes örököseit illeti. Amennyiben a megnevezett vagyontárgy az örökhagyó halálakor nincs a tulajdonában, a végrendelet e részét tekintve érvénytelen. Ezért körültekintőnek kell lenni például akkor, ha valaki bankszámláján vagy betétkönyvén található megtakarításai felől rendelkezik, mert ha a pénzösszeget kiveszi a számláról vagy más számlára helyezi át, akkor már nem a végrendeletben nevezett személy örökli azt.

Konkrét vagyontárgy örökösének megnevezése mellett lehetséges a hagyatékba tartozó vagyontárgyhoz (leg­gyakrabban házhoz vagy lakáshoz) kapcsolódó haszonélvezeti jog létrehozása is végrendelet által. Ilyen módon például idős vagy más védtelen személy lakhatását lehet bebiztosítani. Kérdéses azonban, hogy megteheti‑e ezt a végrendelkező abban az esetben, ha csak résztulajdonosa az ingatlannak. A legújabb gyakorlat szerint ugyanis a kataszteri hivatalok a ha­szon­élvezeti jogot szerződések esetében is csak akkor jegyzik be, ha azt az összes résztulajdonos biztosítja a haszonélvezőnek, mert a haszon­élvezeti jog a résztulajdonost hátrányosan is érintheti. Ezért az ilyen rendelkezés csak akkor ajánlott, ha a végrendelkező kizárólagos tulajdona az ingatlannak.

Tartalmi szempontból a végrendelet legfontosabb eleme az örökös megnevezése. Célszerű az örököst legalább nevével és születési dátumával (születési számával) megjelölni. A végrendelet azonban akkor is érvényes, ha az örökösök más módon vannak megnevezve, feltéve, ha egyértelműen meghatározható személyük (pl. János öcsém összes gyermeke). Több végrendeleti örökös esetén az örökhagyó meghatározhatja, hogy az egyes örökösök a teljes örökséget vagy egyes vagyontárgyakat milyen arányban öröklik. Ha ez nem történik meg, örökrészük egyforma lesz.

Fontos tudni, hogy ha a végrendeleti örökös valamilyen okból nem örököl (pl. mert hamarabb elhunyt, mint a végrendelkező, vagy visszautasította az örökséget), akkor örökrészére nem a többi végrendeleti örökös, hanem a törvényes örökösök jogosultak. Ezért célszerű ilyen esetre pótörököst nevezni, például a végrendeleti örökös gyermekét vagy házastársát, de más személyt is. Pótörökös lehet akár a másik végrendeleti örökös is. Érdekes, hogy a pótörökös intézményét a Polgári Törvénykönyv nem szabályozza, ám a jog­gya­korlat elismeri, mert a törvény rendelkezéseivel nem áll ellentétben.   

A szerző közjegyző - Megjelent a Magyar7 2019/7.számában.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.