A több nem jelenti azt, hogy elég

Míg a 2004/2005-ös tanévben csupán a magyar nemzetiségű kisdiákok 78%- kezdte meg a tanulást magyar iskolában, a tavalyi tanévben már 86%. Ez mindenképpen siker, de a szórványvidékeken nem oldja meg a magyar tanintézetek gondjait.

Losoncon jelenleg is gyermekhiánnyal küszködik a magyar iskola, ami a lakossági arányok ismeretében könnyen megérthető: a magyar nemzetiségűek számaránya a városban nem éri el még a 13%-ot. A város egyetlen magyar iskolájának nagy szüksége van a közösségi összefogásra.

Portálunkon többször foglalkoztunk már a patinás losonci iskola múltjával, jelenével, s pedagógusai arra irányuló igyekezetével, hogy növeljék az iskola diákjainak létszémát. A Kármán József Magyar Tannyelvű Alapiskolát és Óvodát jelenleg csak 150 diák látogatja, nyolcvannal kevesebb, mint nyolc éve.  

Csúsz Péter igazgató szerint ennek oka az óriási asszimiláció, s a magas munkanélküliség, melynek következtében sokan külföldön vállalnak munkát és viszik a gyermekeket is. "A kétkedőket kell meggyőzni, akik itthon vannak, és nem látják a gyerek jövőjét a magyar oktatásban. Diákjainknak csak a 40%-a losonci, 60%-a környező falvakból van. Ez kb. 15-16 községet jelent. Természetesen ezeknek a nagy része olyan község, ahol a magyarság jobban jelen van" – fejtette ki.

A csökkenő tendencia jelenleg megfordulni látszik, mivel idén 16 kisdiák jelentkezett az intézménybe. Az iskola vezetősége azt reméli, hogy ez a szám a következő években is megmarad. Egy sikeres pályázatnak köszönhetően tájékoztató füzetet adtak ki, amelyet igyekeznek minél több családhoz eljuttatni. Így próbálják informálni a szülőket azokról a korszerűsítésekről, amelyeket az utóbbi időben sikerült elvégeztetni az intézményben. Az iskola alsó tagozatán minden osztály rendelkezik interaktív táblával, s a tanítónénik játékos módon tanítják a legkisebbeket. A felső tagozaton a szaktantárgyakat külön szaktantermekben oktatják modern eszközökkel és módszerekkel.

"Az oktatásban igyekszünk arra helyezni a hangsúlyt, hogy ne mi dolgozzunk, a pedagógusok, hanem a diákok dolgozzanak. Mert azzal a munkával sajátítják el úgy igazán azt a tananyagot, amire éppen szükség van. Az interaktív tábla, és ezek a modern, interaktív eszközök mind arra szolgálnak, hogy élvezetesebbé tegyük az oktatást. A másik fontos dolog a szlovák nyelv oktatása. Nagyon sokszor azt az érvet hozzák föl a magyar szülők, hogy azért nem adják magyar iskolába a gyereket, mert nem tanul meg ott szlovákul. Nálunk a losonci környezet eleve olyan, hogy a gyerekek jobban megtanulnak szlovákul. Ezt bizonyítja az is, hogy a különböző versenyeken nagyon jó eredményeket érünk el" – hangoztatta Marcinkó Zoltán, az iskola tanára.

Iskolájuk népszerűsítésébe bekapcsolódnak a diákok is, akik tudatosítják, hogy a két- illetve többnyelvűség és a szakmai felkészültség nagy előny a munkapiacon.  "Nagyon örülök, hogy magyar iskolában vagyok, mert így a magyar nyelvet és a szlovák nyelvet is tudom, majdnem anyanyelvként beszélni" – mondta Csöbönyei Thelma, a losonci magyar iskola tanulója. Diáktársa, Gáspár Alex is örül annak, hogy kellően elsajátítja anyanyelve mellett a szlovák nyelvet is. "Szlovák barátaim is vannak és velük is tudok kommunikálni érthetően" – nyilatkozta.

A losonci Kármán József Magyar Tannyelvű Alapiskola és Óvoda pedagógusai tisztában vannak azzal, hogy a gyermekek magyar identitásának erősítésére már egészen kicsi korban szükség van. Biztató jelnek tartják, hogy az iskolájuk mellett működő  óvodában évek óta túljelentkezés van. Elsősorban magyar gyermekek jelentkeznek, de sok a vegyes házasságból származó kisgyermek is, akiknél megvan az esély arra, hogy magyar iskolában tanuljanak.

Gyetvai Judit, az óvoda igazgatónője azt tapasztalja, hogy a vegyes házasságokból származó gyermekek esetében is nagy szerepe van az óvodának az iskolaválasztásban.

"Mi nagyon örülünk neki, és mindent megteszünk azért, hogy a magyar iskolát válasszák. Én úgy gondolom, hogy az iskolával való kapcsolatunk az arról szól, hogy a gyerekek megismerjék a magyar iskolát, és továbbmenjenek. Természetesen minden szülő a saját felelőssége szerint választ. De elég sokan döntenek úgy az óvodai évek alatt, hogy megéri a magyar iskolát választani" – magyarázta Gyetvai Judit, aki tavaly Vankó Terike díjban részesült. A felvidéki magyar óvodapedagógusok ezt a díjat azoknak az óvónőknek adományozzák, akik munkájuk során emberi hozzáállásukkal, szakmai elhivatottságukkal, valamint pedagógiai és közéleti tevékenységükkel példát mutatnak a közösségüknek.

A Gyetvai Judithoz hasonló elkötelezett pedagógusoknak köszönhetően ma több gyermek jár első osztályba a magyar iskolákban, mint nyolc éve, de a harc a diákokért egyre nehezebb lesz. A 2011-es népszámlálás adatai szerint számarányunk 10 év alatt 9,7 százalékról 8,5 százalékra csökkent, ami 62 ezer fős veszteséget jelent. A helyzetet nehezíti az is, hogy a szlovák oktatási tárca kevés érzékenységet tanúsít a magyar kisiskolák sajátos problémái iránt. Ha a parlament megszavazza az új iskolafinanszírozási rendszer bevezetését, a nemzetiségileg vegyesen lakott területeken a magyar kisiskolák 30 százaléka megszűnhet.

A Magyar Köztársaság nemzetpolitikai államtitkársága tisztában van a helyzet súlyosságával és különböző programokkal próbálja segíteni a határon túli magyar oktatási intézményeket. Míg 2013 a külhoni kisiskolák éve volt, 2013 a külhoni kisiskolák éve. Ennek részeként a program résztvevői azt próbálják megvilágítani, hogy az anyanyelven történő nevelés és a saját kultúra biztos alap, amire a jövőnket építeni lehet.