A szlovákok már nem tekintenek fő veszélyforrásként Magyarországra - KÉSZ!
Tavaly ősszel a FOCUS közvélemény-kutató ügynökség 1156 személyt kérdezett meg azzal kapcsolatban, hogy mely országokról gondolják, hogy veszélyt jelenthetnének a Szlovák Köztársaságra nézve. A válaszadóknak a személyes megítélésük szerint Szlovákiára nézve három legnagyobb kockázati tényezőt jelentő országot kellett megnevezniük, veszélyességi sorrendbe állítva azokat, miközben a Föld bármely országát megemlíthették.
Az első helyen Oroszország végzett, amelyet a válaszadók 24 százaléka tartott az országra nézve legveszélyesebbnek. A listán második helyen végzett Ukrajnát a megkérdezettek 22, a harmadik helyezett Afganisztánt 11 százalékuk tartotta a legveszélyesebbnek.
Miloslav Bahna, a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) munkatársa figyelemreméltónak nevezte Magyarország eredményét a listán. Míg egy ugyanilyen, még 1996-ban elvégzett közvélemény-kutatás során a felmérésben résztvevők 40 százaléka a Szlovákiára leselkedő legnagyobb veszélyforrásként tekintett Budapestre, a 2014-es felmérés alkalmával ez az arány 5 százalékra zsugorodott.
"Ez alapvető fordulatnak számít, amely részben összefügghet a Szlovákia és Magyarország politikai képviselete közti, jelenleg átlagon felüli kapcsolatnak, ugyanakkor minden valószínűség szerint elsődlegesen az általános fenyegetettség érzetének, illetve azoknak a politikai légörvényeknek a tartós háttérbe szorulásáról van szó, amelyek összefüggésben álltak az alakuló állammal és az ország irányultságáért folytatott 90-es évekbeli belpolitikai harcokkal" – állapította meg Bahna, aki egyben a szlovákiai viszonyok normalizációjának tanúbizonyságaként tekint az eredményre.
Fejlődésnek lehetünk szemtanúi a Magyarországtól való félelem és a nemzeti büszkeség viszonyában is. Míg 1996-ban az volt a jellemző, hogy Szlovákia déli szomszédjára a nagyobb nemzeti büszkeségtől fűtöttek tekintettek kockázati tényezőként, addig 2014-ben a Magyarországtól való félelem és a nemzeti büszkeség tekintetében nem volt összefüggés.
"1996-ban még csupán 3 éve létezett az önálló Szlovák állam, és még mindig a föderáció kettéválásával kapcsolatos problémák voltak előtérben, az ország nem képezte részét az európai és transzatlanti struktúráknak. Szlovákia önállóságát pártolói még rendkívül törékenynek és instabilnak érezték. Nyilván ezért voltak hevesebbek az aggodalmak" - mondta ennek margójára Andrej Danko a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke.
Berényi József, a Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke az SAV kutatásának eredményei bizalmasabb hangulatot eredményezhetnek, amelyben egy nyugodtabb légkörben és körültekintőbb hangnemben a kényesebb kérdések is terítékre, megtárgyalásra kerülhetnének. Berényi ezután rámutatott a kettős állampolgárság kérdésére, illetve a felvidéki magyarság fogyásának okaira.
A Bugár Béla vezette Most-Híd az SAV kutatásának bizonyos eredményeire pozitívan tekint, amelyeket több különböző tényező számlájára ír. Ami azonban azt a kérdést illeti, hogy a lakosság már nem tekint olyan mértékű veszélyforrásként Magyarországra, mint arra a múltban példa volt főként annak tudja be a párt, hogy megváltozott a politikai klíma, illetve a közép- és kelet-európai geopolitikai helyzet.
