2018. augusztus 27., 10:41

A szájszag nemcsak a fogápolás hiányának lehet a következménye

Kellemetlen szájszag, vagy szakszóval halitózis a népesség jelentős hányadát sújtja.

rossz-lehelet.jpeg
Fotó: archívum

A kellemetlen szagok oka általában kéntartalmú kémiai molekulákban rejlik. Ezek akkor keletkeznek, mikor a szájban élő baktériumok lebontják az elfogyasztott fehérjéket. A többi fontos faktor lehet még: a fogszuvasodás és az ínybetegségek, ezek a rossz lehelet legfőbb okozói.

Ajánlott a napi kétszeri fogmosás, illetve étkezések után, a baktériumok szaporodását gátló fogkrémmel. Szájvízből az a jó, ami tartalmaz olajos és vizes alkotórészeket is, ami hatásosabb a kórokozók ellen, a kénes elemek pedig jobban oldódnak olajban.

Dohányzás: ez az egyik leggyakoribb ok, főleg, mert ínybetegséghez vezethet. Aki csak teheti, hagyjon fel ezzel a káros szenvedéllyel.

Étrend: sok ételtől lehet bűzös a száj. A legismertebb a fokhagyma, de az erős fűszereknek és egyes gyógynövényeknek is lehet ilyen hatásuk. Érdemes ezeket kiiktatni az ételekből.

Szájszárazság: okozhatja betegség, lehet gyógyszer mellékhatása, vagy ha valaki egyszerűen csak nem iszik eleget. A sok folyadék kellőképpen átmossa a szájüreget, a cukormentes rágógumi pedig fokozza a nyáltermelést. A nyál segít semlegesíteni a baktériumok által kibocsátott savakat, illetve megelőzni a fogszuvasodást.

Néhány betegség is okozhat rossz leheletet (például máj-vagy veseelégtelenség, gyulladások, gyomorro), de aki egyébként egészségesnek érzi magát, nem biztos, hogy ennek köszönheti a szájszagát. Sokan nevetnek a probléma hallatán, pedig komoly gondot okoz, társas elszigetelődéshez, váláshoz, sőt, akár öngyilkossághoz is vezethet.

Megosztás
Címkék