A szabadságharcra, a reformációra és Szent Lászlóra is emlékeztek Sajószentkirályon
A mostani megemlékezés különleges volt, mivel a hit reformációs és a haza forradalmi hőseire való megemlékezés mellett kopjafát is állítottak a templom mellett a reformáció 500. évfordulója alkalmából.
A kopjafa kettős történelmi hagyaték üzenetét adja hírül jelképrendszerén keresztül. A mintegy három méteres kopjafát egy fiatal gömöri fafaragó, Jónai Gábor készítette.
„Két motívum köré épül fel ez a kopjafa, az egyik a reformációnak az 500 éves évfordulója, a másik pedig a szabadságharcra való megemlékezés. A kopjafa szimbólumrendszere e két dolog köré épül fel” – magyarázta Jónai Gábor fafaragó.
Rákos Lóránt református lelkipásztor kiemelte, nagyon sok mindennek el kell telnie egy nemzet, egy közösség, egy egyház, egy felekezet életében ahhoz, hogy aztán végül egy emléket tudjon állítani. „Ez azt jelenti, hogy van mire emlékeznünk, van mire gondolnunk, van miből tanulnunk. Ezt szimbolizálja többek között ez a kopjafa is, amely legyen a felvidéki magyar református, minden magyar érzésű közösség számára egy világítótorony. Egy világítótorony, amely a sokszor beszennyezett, besötétített múltból kiált a jelenünkbe, és remélhetőleg a viharos jövő elé nézve is utat mutat az utánunk következő nemzedék számára” – fogalmazott Rákos Lóránt.
Az ünnepi istentiszteleten igét hirdetett a Gömöri Református Egyházmegye esperese, Nagy Ákos Róbert. „Milyen jó nekünk együtt lenni, milyen jó emlékezni úgy, hogy ha visszatekintünk akár egyéni életünk útjára, akár népünk, nemzetünk történelmére, a te gondviselő atyai szeretetedet mindenütt megláthatjuk, és éppen ezért most is szeretnénk magunkat rád bízni“ – fogalmazott.
Az ünnepi alkalmat ifjúsági kulturális program színesítette, amelyben a putnoki Serényi Béla Szakképző Iskola diákjai szerepeltek.
A megemlékezők koszorút helyeztek el I. László a helyi kastély udvarában található szobránál, tisztelegve a Szent László-év előtt is.
