magyar7 25
A férfiasságtól az apaságig, az égszakadástól Gvadányi és Juhász Gyula Szakolcájáig
Magyar7 - 25. száma
2024. május 3., 14:59

A sajtószabadság mérése

Az ENSZ közgyűlése május 3-át A sajtószabadság világnapjává nyilvánította, elsősorban azzal a szándékkal, hogy felhívja a figyelmet és egyben emlékeztesse az országok kormányait a szabad véleménynyilvánítás jogának tiszteletben tartására, ahogy az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának 19. cikke is megfogalmazza.

Átláthatóság
Fotó: europa.eu

A május 3-i dátumra azért esett a választás, mivel 1991. május 3-án született az ún. Windhoek Nyilatkozat, amely kimondta az afrikai népek szabad sajtóhoz való jogát.

A sajtószabadságot azonban még a demokratikusnak nevezett államokban is különböző módon értelmezik. A legtöbb államban az alkotmányba foglalva védik a sajtó szabadságát, de ennek megvalósítása országról országra változik, sőt mostanában egyre gyakrabban sajátos módon vélekednek róla.

A sajtószabadság mértékét két, önmagát függetlennek és pártsemlegesnek  tartó nemzetközi szervezet is rangsorolja. Az egyik a washingtoni székhelyű Freedom House, a másik a Riporterek Határok Nélkül.

Érdekes módon ezek a szervezetek a liberális vezetésű országok "sajtószabadságát" minden esetben az élmezőnybe sorolják, míg a konzervatív, szuverenista országokat az alsóbb kategóriákban tartják számon, sőt gyakran évről évre egyre rosszabb minősítést kapnak.

Magyarország például a Gyurcsány-kormány idején még az első 25-ben foglalt helyet, amint azonban Orbán Viktor került hatalomra fokozatosan csúszott lefelé és 2021-ben már csak a 92. helyen szerepelt. Ez azért is meglepő, miután a kormányellenes portálokkal szinte tele van a zsák, és senki sem kívánja őket betiltani.

Ugyanígy rangsorolták Lengyelországot is, 2019-ben az 59. helyen állt, noha 2015-ben még 18. volt a rangsorban. Amikor 2015-ben a PiS úgy nyerte meg a választásokat, hogy koalíciós kényszer nélkül alakíthatott kormányt az említett rangsorban 2016-ra máris 29 hellyel lejjebb csúszott és már csak a 47. volt a listán.

Mostanában egyre gyakrabban tapasztalható, hogy bizonyos témák még a legelőkelőbb helyekre sorolt államok médiájában sem jelennek meg, esetleg csak marginálisan foglalkoznak velük és rendszerint negatív kontextusban. Ilyen például az orosz-ukrán háború kérdése vagy az illegális migrációval kapcsolatos  felvetések, amelyeket többnyire egyoldalúan, sokszor a tényeket elhallgatva tálalnak.

A szabad véleménynyilvánítás jogának a megsértését éppen azokban az országokban láthatjuk, amelyeket egyébként az említett két nemzetközi szervezet a lista első harmadában jegyez.

A balliberális médiában általában a szabadon kinyilvánított és a mainstreammel szembe menő véleményeket nemcsak elhallgatják, hanem azokat, akik ilyesmit megfogalmaznak igyekeznek ellehetetleníteni, sőt gyakran kriminalizálni is.

A nyugati médiában Oroszországot emiatt állandóan szapulják - nyilván joggal -, ugyanakkor Ukrajnát vagy éppenséggel Németországot, sőt a rendre előkelő helyre sorolt Svédországot, ahol számos téma tabunak számít meg sem említik. Külön cikket érdemelne a sajtószabadság helyzete Szlovákiában, ahol éppen azok a médiák hangoskodnak a médiatörvény tervezett módosítása ellen, amelyekben a tájékoztatás annyira egyoldalú, hogy az eltérő véleményt hazugnak vagy a közösségi értékekkel szembemenőnek kiáltják ki, sőt igen gyakran egyszerűen elhallgatják.

Ezzel kapcsolatos a szlovák sajtóügynökség ma kiadott híre, amelyben egyebek mellett ez olvasható:

A szlovák ellenzék szerint a kormány médiához való viszonyulása miatt romlott a szlovákiai sajtószabadság állapota, és 12 helyet rontva a 29. helyre esett vissza a 180 államot tartalmazó listán. Az éves jelentést a Riporterek Határok Nélkül (RSF) szervezet tette közzé, és leszögezte, hogy a sajtószabadságot egyéb tényezők mellett világszerte a politikai hatalom veszélyezteti leginkább, holott annak megvédése lenne a feladata.

Minden jel szerint Szlovákia egyre lejjebb csúszik majd a listán. Ez egy nemzetközi szégyen, és várhatóan évente megismétlődik. De ez nemcsak a kormánypártok elnökeinek szégyene, hanem az összes képviselő szégyene lesz, akik megszavazzák majd a parlamentben a közszolgálati média államosítását”

– jelentette ki Grendel Gábor, a Slovensko-Za ľudí-KÚ-frakció képviselője. Emlékeztetett a kormánypártok viselkedésére az újságírókkal és egyes médiumokkal szemben, például hogy nem hajlandók válaszolni a feltett kérdésekre, és olyan személyeket védelmeznek vagy legitimálnak, akik újságírók ellen uszítanak például az interneten.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.