A robotok már a spájzban vannak, Lugosi Béla tündöklése és Mária Terézia trónra lépése

Kedves Olvasó, Ön valószínűleg már azelőtt tisztában volt a mesterséges intelligencia (MI) jelentette veszélyekkel, mielőtt az valósággá vált volna, hiszen a sci-fi történetek és filmek közkedvelt motívuma az öntudatra ébredő, s az emberiséget kiirtani szándékozó MI. Ott vannak például James Cameron Terminátor-filmjei, s napjaink technológiai újításai kapcsán feltehetőleg sokaknak eszébe jut a Skynet nevű szuperszámítógép, a nukleáris apokalipszis, valamint a félelmetes, gyilkos robotok.

Nos, rossz hír, hogy a robotok már tényleg a spájzban vannak. Jó hír viszont, hogy (egyelőre) nem rossz szándékúak, sőt: az emberek munkáját sem fogják feltétlenül elvenni.

Utóbbi kapcsán hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy kizárólag az írók és a művészek, avagy a kreatív szakma képviselőinek hivatása van veszélyben. Ám ne legyenek kétségeink: a mesterséges intelligencia vezérelte robotok az egyszerűbb és bonyolultabb fizikai munkákat is játszi könnyedséggel végzik majd el.

Napjaink tech-cézára, Elon Musk tavaly ősszel bemutatott egy Optimus névre keresztelt humanoid robotot, amely már képes kisebb dobozok cipelésére, s a virágok öntözését is rábízhatjuk.

A Tesla-vezér felvázolt egy merész és utópisztikus jövőt is, miszerint a robotok munkába állásával gazdaságunk egy új korszakba lép, az emberiségre pedig bőség vár majd. Egy olyan jövő, ahol nincsen szegénység, s bármit megkaphatunk, amit akarunk.

Musk szerint a robotok tömeggyártása akár már 5-10 éven belül is megindulhat, az általunk ismert civilizáció pedig alapvetően alakul majd át. Szerény véleményem szerint ugyanakkor a jelenlegi kapitalista világrendben nagyon nehezen valósulhatna meg az imént felvázolt jövőkép. Mert addig rendben van, hogy a szalagsor melletti éjszakai műszakokban robotok robotolnának majd, de mi lesz az emberekkel? Honnan lesz pénzük, ha nem lesz munka? Elvégre nem dolgozhat mindenki irodában.

No nem mintha a számítógépen dolgozók munkáját ne veszélyeztetné ilyen vagy olyan módon az MI (amellett, hogy meg is könnyíti azt), de az emberi társadalom évszázadok óta a kereskedelmen és a munkán alapszik, az Elon Musk-által felvázolt jövőképet pedig véleményem szerint nem a humanoid robotok hozzák majd el, s biztosan nem 10-20 éven belül.

Persze, soha nem mondjuk, hogy soha. Azt azonban érdemes fejben tartani, hogy ahogyan az önvezető autók sem fenyegetik a szlovákiai és magyarországi kis és nagy városok közlekedését, úgy a dobozokat cipelő robotok hadától sem kell tartanunk.

Mert bár egy-két robot biztosan hasznos kisegítő lenne, gazdaságilag nem biztos hogy megérné a cégeknek az alkalmazásuk (egy robot körülbelül 20 ezer dollárt kóstálna). S akkor még mindig ott van a sci-fi filmekből ismert öntudatra ébredés, avagy munkakultúránkból kiindulva (tisztelet a kivételnek) nem nehéz elképzelni, mi történne, ha a távoli jövőben a műszakvezetők csúnya szavakkal illetnék a robotokat.

Lugosi Béla egyike azon magyar (és magyar származású) színészeknek, akik csillagot kaptak a Hollywoodi hírességek sétányán. A 141 éve született Blaskó Béla Ferenc Dezső 1907-ben lett a temesvári színészegyesület tagja, majd 1919-ig számos magyar színdarabban és filmben játszott (1917-től Olt Arisztid művésznéven).

A színész megfordult az első világháború keleti frontjain is, ám életét nem(csak) a Nagy Háború borzalmai forgatták fel, hanem az akkori Magyarországot ugyancsak felforgató Tanácsköztársaság is. Lugosi aktív társadalmi szerepet vállalt a tiszavirág életű államalakulat idején, továbbá részt vett a színészszakszervezet megalakításában is. Ezért a tanácshatalom bukását követően emigrált.

Előbb Bécsben és Berlinben szerepelt, majd New York felé vette az irányt. 1923-ban már a Lugosi Béla nevet használta, miközben létrehozta a Magyar Nemzetiségi Színházat, ahol több, szintén emigrálni kényszerült színész- és honfitársa is megfordult.

A fordulópontot 1927 jelentette: ekkor kapta meg Drakula szerepét a Broadway-en, amellyel nagy sikert aratott.

A szélesebb amerikai közönség azonban csak 3 évvel később, a Universal filmstúdió Drakula című filmében ismerte meg. Bram Stoker híres karaktere egyenes utat jelentett a horrorfilmek világába (A fehér zombi, Morge utcai gyilkosságok, A holló, Frankenstein szelleme), amelyből azonban Lugosi a későbbiekben nem tudott kitörni.

Pár hónappal az 1956-os forradalom előtt, augusztus 16-án hunyt el. Halálát szívinfarktus okozta. Lugosi Béla életét mindvégig beárnyékolta gyógyszer- és morfiumfüggősége, amellyel oly sokakhoz hasonlóan a harctéri sérülések kezelése során találkozott. Ötször nősült, egyetlen gyermeke, Bela George Lugosi 1938-ban született negyedik feleségétől, Lillian Archtól.

Ma 283 éve, hogy a 23 éves Mária Terézia Walpurga Amália Krisztina a Habsburg Birodalom élére állt, miután apja, III. Károly az 1723-ban kiadott Pragmatica Sanctióban törvényesítette a nőági öröklést.

Károly halála után azonban Bajorország, a Spanyolország és a Szász Választófejedelemség megkérdőjelezték Mária Terézia jogosságát az osztrák trónra, a konfliktus pedig az osztrák örökösödési háború kirobbanásához vezetett, amely később egész Európára és a gyarmatbirodalmakra is kiterjedt.

A fő „trónbitorlók” közt volt I. Károly Albert bajor- és II. Frigyes Ágost száz választófejedelem, valamint V. Fülöp spanyol király. II. (Nagy) Frigyes porosz királynak eközben Sziléziára fájt a foga, s csakhamar meg is támadták a Habsburg Birodalom leggazdagabb tartományát.

Időközben a bajorok is támadásban lendültek, s így jutunk el 1741 szeptemberébe, amikor Mária Terézia összehívta a pozsonyi országgyűlést, s gyászruhában, a csecsemő II. Józseffel a karján kérte a magyar rendek segítségét. A magyar huszárok hathatós támogatásával végül sikerült megvédeni a birodalmat, s békét kötni a poroszokkal, noha a Habsburgok elveszítették Sziléziát.

Ezt követően Mária Terézia a 18. századi Európa egyik legfontosabb uralkodójává nőtte ki magát. A felvilágosult abszolutizmus jegyében véghez vitt reformjaival hozzájárult az osztrák birodalom megerősítéséhez és modernizálásához, valamint a törökök által feldúlt Magyarország fejlődéséhez. Uralkodásának idejére tehető például a pozsonyi vár átépítése vagy a budai királyi palota újjáépítése, amely aztán az átköltöztetett Nagyszombati Egyetemnek adott otthont.

Nevéhez fűződik az 1754-ben bevezetett merkantilista vámrendelet, amely a birodalom köré külső, az örökös tartományok és Magyarország közé pedig egy belső vámhatárt vont. Így a magyar mezőgazdasági termények, valamint az osztrák és cseh ipari cikkek alacsonyabb vámmal cseréltek gazdát, amely ugyanakkor erősítette a Magyarországnak szánt mezőgazdasági árutermelő szerepet.

Az 1767-ben kiadott úrbéri pátens a jobbágyság helyzetét volt hivatott javítani, míg az 1777-es Ratio Educationis-szal a közoktatást szerette volna megreformálni. Akkoriban ugyanis nem volt kötelező az oktatás, nem volt tanrend, a gyerekeket többnyire csak írni-olvasni, számolni és imádkozni tanították meg. Mária Terézia rendelete többek közt centralizálta az addig az egyház belügyének számító oktatásügyet, s immáron állami keretek közt strukturálta azt. Magyarországot például tankerületekre osztották (Pozsony, Buda, Besztercebánya, Kassa, Győr, Pécs, Ungvár, Nagyvárad, Zágráb), s ekkortól lett kötelező minden hatodik évét betöltő gyereknek az elemi vagy népiskola.

Mária Teréziának 16 gyermeke született, ám közülük csupán nyolcan érték meg a felnőttkort. Fiát és későbbi utódját, II. Józsefet 1764-ben emelte társuralkodóvá, aki javarészt folytatta anyja felvilágosult politikáját és a rendeletekkel való kormányzását. De az már egy másik történet.