A nyári hőségben fokozottan kell figyelni az élelmiszerek minőségére
A nyári hőség ideális körülményeket teremt a baktériumok elszaporodásához, így jelentősen nő az ételmérgezések kockázata. A legveszélyeztetettebb élelmiszerek közé tartoznak a húsok, a tejtermékek és a csemegeáruk. Jozef Bíreš élelmiszer-biztonsági szakértő szerint a biztonság szempontjából kulcsfontosságú a megfelelő vásárlás, szállítás és tárolás.
Nyáron különösen oda kell figyelni azokra az élelmiszerekre, amelyek folyamatos hűtést igényelnek. Ide tartoznak elsősorban a húsok, húskészítmények, a tej, a sajtok, a csemegeáruk, a különféle saláták és a szendvicsek.
– magyarázta Jozef Bíreš. A magas hőmérséklet ugyanis jelentősen felgyorsíthatja a romlási folyamatokat.
A szakértő hangsúlyozta, hogy az élelmiszer-biztonság nem otthon, a hűtőszekrénynél kezdődik. Fontos, hogy a gyártástól kezdve, a szállításon és az üzleti tároláson át egészen a fogyasztó otthonáig megszakítás nélkül fennmaradjon az úgynevezett hűtési lánc.
A gyorsan romló élelmiszereket körülbelül 6–7 Celsius-fokos hőmérsékleten kell tárolni. A vásárlóknak ezért a hazaszállításra is oda kell figyelniük. Ha hosszabb ideig tart az út az üzletből, célszerű hőtartó bevásárlótáskát vagy hűtőládát használni. Hazaérkezés után az élelmiszereket a lehető leghamarabb hűtőszekrénybe kell tenni.
Több jel is utalhat arra, hogy egy élelmiszer már nem alkalmas fogyasztásra. A hús esetében fontos a természetes szín, az állag és az illat. A marhahúsnak jellegzetes vörös színűnek kell lennie, míg a baromfihús világosabb árnyalatú. Figyelmeztető jel lehet a nyálkás felület vagy az állag megváltozása.
Érdemes a hús rugalmasságát is ellenőrizni. Ha ujjnyomás után a hús hosszabb ideig benyomódva marad, az a minőség romlására utalhat.
A szakértő szerint azonban a legfontosabb árulkodó jel továbbra is a szag. A szokatlan vagy kellemetlen szag egyértelmű figyelmeztetés arra, hogy az adott élelmiszer fogyasztása már nem biztonságos.
A szakértő egyúttal azt tanácsolja, hogy kerüljük a házaló árusoktól vagy illegális forrásból történő élelmiszervásárlást. Az ismeretlen eredetű termékek esetében ugyanis jóval nagyobb az egészségügyi kockázat, és nagyobb az esélye annak is, hogy az élelmiszer nem felel meg a biztonsági előírásoknak.
