A mohácsi csata emléke nemcsak a vereségről beszél, hanem a hűségről, a helytállásról is
A mohácsi csata emléke nemcsak a vereségről beszél, hanem a hűségről, a helytállásról is, és a csata emléke a közösségért vállalt felelősségre tanít. Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek ezt a csata ötszázadik évfordulóján, szombaton közzétett üzenetében írta, azt kérve a magyar emberektől, hogy tanuljanak történelmükből, és keressék önzés nélkül a közösség javát.
Erdő Péter azt írta: ötszáz évvel ezelőtt Mohács mezején nem csak egy csata dőlt el. Elesett a fiatal II. Lajos király, vele együtt pedig azok, akik engedelmeskedtek hívásának, és az ország védelmére keltek. Ott lelte halálát Tomori Pál kalocsai érsek, a magyar sereg fővezére, Szalkai László esztergomi érsek, Magyarország prímása, valamint a püspöki kar több tagja, számos főúr és sok ezer katona - idézte fel. "Ismertek és névtelenek, akik a döntő órában vállalták a rájuk háruló kötelességet, és életüket adták hazájukért". A mohácsi csata hőseinek és áldozatainak emléke egész népünk öröksége - fogalmazott Erdő Péter.
Hozzátette, nemcsak a vereségről beszél, hanem a hűségről, a helytállásról és az áldozatról is. Akik ott harcoltak, tudták, hogy a hatalmas túlerővel szemben nem arathatnak győzelmet, de a keresztény értékrend és a hazaszeretet erőt adott a félelmeik legyőzéséhez.
Erdő Péter kiemelte: a csatatéren elesettek emléke arra figyelmeztet, hogy "nem hajszolhatjuk mindennapi érdekeinket úgy, hogy közben megfeledkezünk a közösség javáról. Nem tehetjük kockára az ország jövőjét személyes előnyökért, mert ha a közösség meggyengül, végül azok sorsa is bizonytalanná válik, akik a válság haszonélvezőinek gondolják magukat". A bíboros szerint Mohács emléke felelősségre és éleslátásra tanít. Isten színe előtt kell feltennünk magunknak a kérdést, hogy mi szolgálja valójában népünk életét és megmaradását. "Képesek vagyunk-e félretenni a széthúzást, felismerni a veszélyeket, és együtt dolgozni azért, amit elődeinktől örököltünk, amit tovább kell adnunk a következő generációknak?" - fogalmazott. Azt is írta: a mohácsi hősök tovább élnek a nemzet emlékezetében, tetteik következményeiben és abban az áldozatban, amelyet a hazáért vállaltak. "De hisszük, hogy személyesen is élnek Isten előtt, a szentek közösségében. Ezért imádkozunk értük, és ezért kérjük Istent, hogy adjon nekik örök nyugodalmat" - fogalmazott a bíboros.
Erdő Péter rámutatott: ha Mohácsra emlékezünk, lélekben végig kell járni az azóta eltelt ötszáz esztendőt is. "Kudarcokon, háborúkon és pusztuláson át népünk mégis fennmaradt", és "hívő szívvel ebben az isteni gondviselés jelét ismerjük fel" - közölte.
"Becsüljük meg tehát halottainkat és hőseink emlékezetét! Tanuljunk történelmünkből, keressük önzés nélkül a közösség javát, szolgáljuk hittel és szeretettel az életet, és újítsuk meg bizalmunkat az isteni gondviselésben!" - kérte a bíboros.
Magyar Péter: a nemzet ereje a megmaradásban van
A nemzet erejét nem az mutatja meg, hogy soha nem bukik el, hanem az, hogy a legnagyobb veszteség után is képes felállni és megmaradni - jelentette ki a miniszterelnök a mohácsi csata 500. évfordulóján tartott emlékezésen Mohácson.
Magyar Péter úgy fogalmazott, a magyar út fájdalmas, vérrel és verejtékkel teli, de a legnagyobb veszteség után is képesek vagyunk talpra állni. Hozzátette, Mohács, Muhi, Világos, Trianon és 1956 egyaránt azt üzeni, hogy a nemzet a vereségek után újra és újra megtalálta egymást, volt benne elég erő a megmaradáshoz.
A kormányfő arra kérte a megemlékezőket, hogy őrizzék meg Magyarországot, a magyar nyelvet és a közösségeket, valamint egymást. Amíg képesek vagyunk egymásban magyart, honfitársat és embert látni, addig meg is fogunk maradni - mondta. A miniszterelnök fejet hajtott a mohácsi ütközet valamennyi áldozata, az ismert és ismeretlen halottak előtt.
