2021. április 17., 18:51

A mérgek királynője, avagy kalandozás a sisakvirágok birodalmában

Egy szombati hírügynökségi jelentés adta tudtul, hogy Kirgizisztánban egy gyógynövény kivonatával fogják kezelni a COVID-19-ben megbetegedett embereket. A főzet receptje Szadir Zsaparov államfő édesapjától származik és állítólag azok, akiknek enyhe tünetei vannak egy napon belül felgyógyulnak, akiknek a tünetei súlyosabbak, három-négy nap után fellélegezhetnek, mert a főzetnek a vírusok nem képesek ellenállni.

Aconitum soongaricum
Fotó: Wikipédia

A tudósításban szerepelt ennek a csodanövénynek a tudományos neve is: Aconitum soongaricum, ami meglehetősen sejtelmesen hangzik, pedig valójában az Európában is előforduló sisakvirág (Aconitum) nemzetség egyik Közép-Ázsiában honos képviselőjéről van szó.

A növénytanban jártasabbak persze tudják, hogy a szépséges sisakvirágok igen alattomos növények, a bennük lévő nitrogén tartalmú vegyületek a természetben előforduló mérgek legveszedelmesebbjei közé tartoznak. A fő hatóanyaguk az akonitin, amely egy alkaloida, de mellette több más mérgező vegyület is képződik a növények gyökereiben, ahonnan eljutnak a levelekbe és a virágokba is.

Méregölő sisakvirág
Méregölő sisakvirág. (fotó: wikipedia)
Fotó:  Wikipédia

A sisakvirág komoly, bár nem éppen dicsőséges történelmi karriert futott be az évezredek során. Már az ősemberek nyílméregként alkalmazták a főzetét, de később a bálnavadászok a lándzsájuk hegyét is bekenték vele és így eredményesebben juthattak a zsákmányhoz. Galénosz, a híres ókori orvos azt írta, hogy az arzénnál jóval erősebb méreg, de kis adagokban esetleg gyógyhatású is lehet, ezért pontos receptet is hagyott az utókorra.

Nemcsak állatokat, hanem ismert embereket is igyekeztek a méreg segítségével eltenni láb alól. Több eset kapcsán is felmerült az akonitin-mérgezés gyanúja, bár ezt ma már nehéz lenne bizonyítani, sőt egyik-másik korabeli beszámoló alapján ezt akár kétségbe is vonhatnánk. Mondják, hogy Nagy Sándor makedón hadvezért egy perzsa nő úgy akarta meggyilkolni, hogy halálos mennyiségű növényi főzetet ivott és csókjával a férfit is a túlvilágra küldte volna. Tény, hogy a világhódító fiatalon hunyt el, de több mint valószínű, hogy a malária végzett vele. Felmerült a sisakvirág mérge VI. Adorján pápa (1459–1523) halála kapcsán is, ami éppenséggel nem zárható ki, mivel elődjével ellentétben szigorúan takarékoskodott és ez sok haszonlesőnek nem tetszett, ráadásul igyekezett magát függetleníteni a külföldi uralkodóktól is, akik emiatt szívesen megszabadultak volna tőle. Akkoriban nem számított ritkaságnak, hogy egy-egy lakoma után valaki váratlanul meghalt, és talán a pápa ételébe vagy a borába is keverhettek akonitint. Utóda, VII. Kelemen (1478–1534), akit később ugyancsak megmérgeztek (valószínűleg gyilkos galócával) 1524-ben foglyokat etetett meg akonitinnal mérgezett marcipánnal, és aki túlélte, az ártatlannak bizonyult.
Farkasölő sisakvirág
Farkasölő sisakvirág (fotó: wikipedia)
Fotó:  Wikipédia

William Shakespeare a Macbeth című drámájában említi a boszorkányok farkasfog növényét, ami egyértelműen a sisakvirág egyik faja, a farkasölő sisakvirág (Aconitum vulparia) volt. Werbőczy Istvánnal (1465–1541), a híres Hármaskönyv szerzőjével is méreg végzett, és bár gyanúba hozták a sisakvirágot is, az a körülmény, hogy a törökök által adott lakomát követően vagy két napig szenvedett és teste úgy felduzzadt, hogy alig ismertek rá, lényegében kizárható, hogy az akonitin ölte meg. Ugyanis a sisakvirág mérge gyakorlatilag 4-5 órán belül halált okoz. Egyetlen növény gumójában 10-20 ember megölésére elegendő méreganyag található. A központi idegrendszert bénítja, de ha szájon át kerül a szervezetbe, akkor már az ajkakat, a szájüreget, a garatot és a nyelőcsövet is érzéketlenné teszi. Az izmok zsibbadnak, hányinger is fellép, a mérgezett nagyon hidegnek érzi a bőrét és a végtagjait, sőt a testhőmérséklete is 34 fok alá süllyedhet, de a színlátása is zavarossá válik, mindent sárga vagy zöld árnyalatban lát, végül a szív vagy a légzés leállása okozza a halált. Sajnos a méregnek nincs igazán ellenszere, legfeljebb a hánytatás, a hashajtás, esetleg a kálium-permanganátos oldat elfogyasztása segíthet. Állatkísérletek alapján még a magnézium-szulfát tűnik az akonitin leghatékonyabb ellenszerének, mivel gátolja a méreg szívre gyakorolt hatását.

Havasi sisakvirág
Havasi sisakvirág (fotó: wikipedia)
Fotó:  Wikipédia
Fontos tudni, hogy a sisakvirág méreganyaga a növény érintésével is bejuthat a szervezetbe. Mivel számos kiskertben is látni „pompázó” sisakvirágot, amelyet kertészetekben árulnak, többnyire minden figyelmeztetés nélkül, nagyon óvatosan kell bánni vele, lehetőleg kesztyűben fogják meg és a gyerekeket mindenképp távol kell tartani tőle. Néhány éve Nagy-Britanniában történt egy tragikus eset. Christopher Ogilvie Thompson milliárdos tőkebefektető kertésze, Nathan Greenaway munka közben váratlanul rosszul lett és összeesett. Azonnal kórházba szállították, az orvosok napokig küzdöttek az életéért, végül elhunyt. Csak utólag derült ki, hogy a védőkesztyű nélkül dolgozó kertészt a sisakvirág toxinja mérgezte és ölte meg, amely a bőrén át jutott a szervezetébe.

Közép-Európában a sisakvirág nemzetségnek 4 faja él (méregölő sisakvirág, farkasölő sisakvirág, karcsú sisakvirág és kárpáti sisakvirág), de a legtöbb mérget tartalmazó fajok Svájcban fordulnak elő. Egyébként mindenütt megtalálhatók más fajai és alfajai, ahol a poszméhek is élnek, mivel kizárólag ezek a rovarok képesek őket beporozni. A szakirodalomban eltérő adatokat találni arról, hány faja van a nemzetségnek, egyesek 240-re taksálják, mások több mint 400-ról tudnak. Tény, hogy Belső-Ázsiában, valamint Kínában honos a sisakvirág nemzetség fajainak több mint fele. Ebben a térségben már régóta alkalmazzák a népi gyógyászatban a növény főzetét, feltehetően annak köszönhetően is, hogy sok évszázados tapasztalattal rendelkeznek vele kapcsolatban, emellett a méreganyagtartalom függ a termőhely adottságaitól (talaj, éghajlat, csapadék stb.) és ezek a fajok talán kevesebb akonitint tartalmaznak. Kirgizisztánban az említett Aconitum soongaricum, amelyben Kína északi térségének nevét, a Dzsungária kifejezést is felismerhetjük, már ugyancsak régóta használt gyógynövény és elképzelhető, hogy az államfő apja sikeresen gyógyított vele bizonyos nyavalyákat. Vannak olyan vélemények, hogy bizonyos esetekben a rák ellen is hatásos lehet, mert gátolja a tumorsejtek kálium- és nátrium-anyagcseréjét. Az viszont eléggé vitatható, hogy az új típusú koronavírus okozta betegséget olyan könnyedén legyűrné.

Karcsú sisakvirág
Karcsú sisakvirág (fotó: wikipedia)
Fotó:  Wikipédia
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.