2019. július 14., 11:00

A leggyakoribb táplálékallergiák gyermekkorban

Az allergiás megbetegedések száma mind a fejlett, mind a fejlődő országokban növekszik. Ennek okát a kutatók a modern életvitelben, az étkezési szokások megváltozásában és a tartósított készételek gyakori fogyasztásában látják.

allergia
Fotó: SOTE

Napjainkban egyre több étterem kínálatában találkozhatunk táplálékallergiásoknak szánt fogásokkal, mi több, speciális diétákra szakosodott éttermek, pékségek létesülnek. A nagyobb, közétkeztetéssel foglalkozó konyhák szintén biztosítanak diétás élelmezést és kiszállítást. Mindebből látszik, hogy nő a kereslet az ilyen jellegű szolgáltatások iránt. Sajnos legnagyobb számban a gyermekek korosztálya érintett. Ugyan örökölhető, de ettől függetlenül is felütheti a fejét, nem kis ijedtséget és bizonytalanságot okozva a szülőknek. A következőkben a leggyakoribb, gyermekkorban jelentkező táplálékallergiákat szedjük csokorba.

Mit nevezünk táplálékallergiának?

Táplálékallergiáról akkor beszélünk, amikor a szervezet immunrendszere az elfogyasztott ételekben található ártalmatlan anyagokat idegenként ismeri fel, és túlérzékeny reakcióval reagál rájuk. Okozhat gyomor- és bélrendszeri tünetet (hányás, hasmenés, hasi fájdalom, gyomorhurut, véres széklet), bőrtünetet (ekcéma, csalánkiütés, ödéma), légúti tünetet (szénanátha, asztma, fülgyulladás, rohamokban jelentkező tüsszögés), idegrendszeri tüneteket (viselkedési zavar, alvászavar, nyugtalanság, migrén, fáradékonyság), de életet veszélyeztető, perceken belül jelentkező anafilaxiás sokkot is, amelynek során gégeödéma alakulhat ki, amely azonnali beavatkozást igényel.

Annak érdekében, hogy kiderítsék, mely ételek váltanak ki reakciót, a laborvizsgálatokon, a bőrteszteken és a kereső étrenden túl nagy segítség lehet a táplálkozási napló. Ebben pontosan kell vezetni az étkezés idejét, az elfogyasztott ételt és annak mennyiségét, a fellépő panaszokat és azok megjelenési idejét. Egyetlen kezelési módja, ha a tüneteket okozó ételeket teljesen kizárjuk az étrendből.

A tejfehérje-allergia

Csecsemőkorban a leggyakoribb ételallergén a tehéntej. A gyermekek mintegy 2,5 %-át érinti, viszont 3 éves korra 90%-ban megszűnik. Jellemző panasza a hasmenés, hányás, kiütés, hörghurut, asztma, alultápláltság. A gondot a béta-globulin nevű fehérje jelenti, amely nemcsak a tehéntejben, de az anyatejben is megtalálható. Ha a szoptató anya tejterméket fogyaszt, akkor a tejében megemelkedik a béta-laktoglobulin-szint, és ez már klinikai tüneteket válthat ki a csecsemőnél. Mivel az anyatej, többek között a benne található védőanyagok miatt a legjobb tápláléka a babáknak, a szoptatás időszaka alatt az édesanyának kell diétáznia. Kihagyni az étrendből a tejfehérje-tartalmú alapanyagokat nagy figyelmet igényel, hiszen számos élelmiszer rejtett formában tartalmazza. Kerülni kell a tejet, a tejport, a tejfölt, a kefírt, a joghurtot, a sajtokat, a tejsavót, a vajat, a vajkrémeket, a tejporral készült margarinokat. Tejfehérje-tartalma lehet még a süteménynek, a keksznek, a pudingpornak, a csokoládénak, a levespornak, a leveskockának, a snacknek, a tejes kiflinek, a rozskenyérnek, a mirelit hasábburgonyának, illetve a többi félkész és készterméknek. Amennyiben a baba tápszert kap, annak hidrolizált tej, vagy szójaalapúnak kell lennie. A tejfehérje-allergiánál keresztreakció alakulhat ki a marhahúsra, a borjúhúsra, a kecsketejre és a juhtejre is, ebben az esetben ezeket is javasolt kivenni az étrendből. A keresztallergia azért alakul ki, mert a szervezet a hasonló rendszertani csoportba tartozó allergéneket azonosként ismeri fel, és hasonlóan reagál rájuk.

Tojásallergia

A második leggyakoribb allergén a gyerekeknél a tojás, pontosabban bizonyos fehérjéi, melyek megtalálhatók a tojássárgájában is. Nagy eséllyel 5 éves korra szintén remisszióba kerülhet. Keresztreakció sok esetben itt is kialakulhat a többi tojást adó szárnyas (kacsa, liba, pulyka, fürj) tojására, húsára, sőt még a tollára is. Tünete a bőrkiütés, ekcéma, ajak- és szemduzzanat. A diéta során tilos a tojás és az azt tartalmazó készítmények fogyasztása, mint a száraztészták, az édes péksütemények, a pogácsák, a majonéz, a fagylaltok, a pudingok, a félkész és késztermékek. Bátran választhatunk ezek helyett durumtésztát, kínai üvegtésztát, tojásmentes tésztákat. A tojást az ételekben pedig tojáshelyettesítő porral válthatjuk fel.

Szójaallergia

A szója fehérjéi közül több is jelentős allergén tulajdonságokkal rendelkezik. A szervezet kiütéssel, hasmenéssel, hányással, hasi fájdalommal, haspuffadással, alultápláltsággal és étvágytalansággal reagálhat rájuk. Sajnos, gyakran társul más hüvelyesekre való érzékenységgel is. A szója manapság számos formában megtalálható a boltokban. Kerülni kell a szójababot, a szójalisztet, a szójalecitint, a szójatejet, a szójatofut, a szójaszószt, a szójaolajat és a belőlük készült termékeket. Nem is hinnénk, de európaiként is szinte mindennap fogyasztunk szóját, hiszen az élelmiszeripar egyik közkedvelt alap- és adalékanyaga, amelyet főként a húsipar használ. Szóját tartalmazhatnak többek között a kenyerek, a különböző pékáruk, az öntetek, a mártások, a levesporok, a felvágottak, a húskészítmények, a  margarinok, a sajtok, a burgonyapürépor, az édesipari termékek, a kekszek, a csokoládék, a nugát és a fűszerkeverékek.

Földimogyoró, olajos magvak

A leggyakoribb az IgE típusú, azonnali reakciót okozó allergén, amely akár végzetes kimenetelű is lehet, ezért kiemelt figyelmet érdemel. Sajnos a velük szembeni allergia a korral nem csökken, ezért az elkerülő étrend egy életre szól. A legerősebb allergén a földimogyoró, fehérjéi átjutnak az anyatejbe, ezért az érzékenység már csecsemőkorban kialakulhat. Az olajos magvak és a hüvelyesek között gyakran keresztreakció léphet fel. Földimogyorót és olajos magvakat tartalmazhat a mogyoróvaj, a mogyoróolaj, az édesipari termékek, a csokoládék (nemcsak a mogyorós csokoládék), a kekszek, a müzlik, a kozmetikumok, a  gyógyszerek és az étrendkiegészítők.

Mit tehet a szülő?

Egy estleges ételallergia diagnózisa teljesen új, eddig ismeretlen helyzet elé állítja a szülőket. Először is meg kell ismerkedniük az új alapanyagokkal. A feldolgozott élelmiszerek nagyon sok összetevőből állnak, amelyeket gyakran csak egy E- számmal tüntetnek fel, ezért meg kell tanulniuk értelmezni az élelmiszercímkéket. Érdemes felkutatniuk olyan ételallergia-boltokat, ahol garantáltan allergénmentes ételek kaphatók, ami nagy segítség, ha gyors bevásárlásra van szükség. El kell magyarázni a gyermeknek, ha étellel kínálják, mit fogadhat el és mit nem, és azt is, hogy azonnal segítséget kell kérnie, ha allergiás tünetei jelentkeznek. Beszéljék meg, mi zajlik a szervezetében, miért kell diétáznia, akár együtt készíthetik el a kedvenc ételeit az új receptek alapján. A gyerekek így könnyen megértik, és általában szinte azonnal elfogadják a változásokat. Ez nagyon fontos annak érdekében, hogy ne lemondásként éljenek meg egy-egy közösségben eltöltött étkezést.

Megjelent a Magyar7 2019/28.számában.

Megosztás
Címkék