A Köpcös - Mexikó rettegett drogbárója
Úgy tartják, mind ez idáig Mexikónak két elnöke volt. Az egyik a hivatalban levő államfő, a másik pedig Joaquín Archivaldo Guzmán Loera (64), azaz El Chapo, vagyis a Köpcös, a közép-amerikai ország legnagyobb drogkartelljének koronázatlan királya.
Nem véletlen, hogy El Chapo ilyen sokáig el tudott bújni, és sikerült különböző trükkökkel kétszer is megszöknie a börtönből. Amellett, hogy a mexikói hatóságok teljesen a zsebében voltak, a Sinaloa-kartell urára a nép úgy tekintett, mint Robin Hoodra, a szegények segítőjére – állítja Sean Penn (58) kétszeres Oscar-díjas színész, aki két évvel ezelőtt titkos interjút készített a rettegett drogbáróval.
A Köpcös Mexikó egyik legszegényebb vidékén egy La Tuna nevű kis mexikói faluban született, tizedik gyerekként egy parasztcsaládba.
Apja, Emilio Guzmán Bustillos hivatalosan szarvasmarhafarmer volt, de valószínűbb, hogy gomeróként, azaz mákfarmerként ópiumkereskedéssel tengette napjait.
A településhez legközelebbi iskola 60 kilométerre volt, Guzmán – akit a család egészen kiskorától bevont a napi munkába – így csak hat osztályt végzett. Apja rendszeresen verte, ezért 15 évesen a a nagyapjához költözött, és pár egyívású haverjával marihuánatermesztésbe kezdett.
A piti drogkereskedő útja akkor kezdett felfelé ívelni, amikor nagybátyja hatására belépett a Guadalajara-kartellbe, amelyet a 80-as években a legnagyobb mexikói bűnszervezetnek tartottak.
Guzmán töretlenül lépdelt felfele a ranglétrán, a szervezet vezetőjének sofőrje lett, és a mindenre elszánt fiatalember hamar tekintélyt szerzett néhány késve szállító csempész meggyilkolásával. Amikor a főnökét az amerikai kábítószer-ellenes hivatal (DEA) elfogta, a hatalomért kirobbant belső harcból Guzmán is kivette a részét. 1985-ben néhány társával megszerezte Sinaloa tartományt és a csendes-óceáni partvidéket.
Megalakította a Sinaloa-kartellt, ekkor kapta az El Chapo – a Köpcös – gúnynevet.
Mivel a DEA elsősorban a légi szállítást figyelte, Guzmán átalakította az útvonalakat. A korábbi, főleg repülőgépes szállítások helyett alagutakat építtetett a mexikói–amerikai határ alá, és ott csempészték át a drogot, amivel az évek alatt egymilliárd dolláros (285 milliárd forintos) vagyont halmozott fel.
Gázából lopták az ötletet
A kartellek a Közel-keleten, a gázai övezetben akkor már legalább egy évtizede alkalmazott alagutakat másolták le. A DEA szakértői szerint Guzmán onnan származó mélyépítő szakembereket bérelt fel a tervezéshez és az építéshez. 2008-tól napjainkig az amerikai–mexikói határon nagyjából 70 kisebb-nagyobb alagutat tártak fel a DEA, a bevándorlási hivatal és a határőrség emberei.
