A kívülálló, filmsorozat Stephen King regényéből

Stephen King több mint hatvan könyvet írt, a rövidebb műveinek a száma a kétszázat is meghaladja. Köteteiből több mint 350 milliót adtak el világszerte, és talán nem akad olyan alkotása, amelyből ne készítettek volna valamilyen filmes változatot.

Ha csak 2019-et vesszük, négy regényéből készült mozifilm, ami pedig a jövőt illeti, a közeljövőben legalább nyolc produkció kerül bemutatásra, amelynek alapjául az egyik műve szolgált. Ha a filmsorozatokra vetünk egy pillantást, legkevesebb hat szintén az ő könyvei alapján készül. A kívülálló – a könyv magyar fordítása tavaly jelent meg – rögtön a megjelenés után az MRC kezébe került, és 2018 végén már biztos volt, hogy megfilmesítik.

A teljes produkció mögött Richard Price-ot találjuk, aki a tíz részből minimum hatnak a forgatókönyvét is megírta. Az ügyvezető (executive) producerek közt Price mellett ott találjuk Jason Batemant is, aki színészként és rendezőként is közreműködött A kívülálló elkészítésében. De a producerek közt szerepel a főszereplő, Ben Mendelsohn neve is.

Hogy kezdődik A kívülálló? Georgiában, Cherokee Cityben brutális kegyetlenséggel megölik a tizenegy éves Frank Petersont. A gyilkost több szemtanú azonosítja, a cáfolhatatlan bizonyítékok szerint Terry Maitland gimnáziumi irodalomtanár és baseballedző a tettes. Maitland köztiszteletben álló ember, két kislány édesapja, akit Ralph Anderson nyomozó a lehető legmegalázóbb módon tartóztat le, a Maitland csapata számára kulcsfontosságú meccs közben, a szurkolósereg szeme láttára. A nyomozó halott fia is Maitland keze alatt baseballozott, ezért a düh és a harag részéről. Csakhogy Maitlandnek kikezdhetetlen alibije van, szemtanúk, ujjlenyomatok, sőt, DNS-minta igazolják, hogy a gyilkosság idején egy másik, távoli városban tartózkodott.

Ennyi alapján azt gondolhatnánk, hogy egy klasszikus krimivel van dolgunk. És az első két részben valóban egy feszült bűnügyi történetet kapunk, amely ekkor váratlan fordulatot vesz. Mintha elvágták volna a filmet, és a detektívtörténethez hozzáadtak egy jó adagnyi misztikumot, thrillert, de nyugodtan nevezhetjük horrornak is, amivel King, illetve Price megfűszerezték a meséjüket.

A Stephen King műveit csak filmekből ismerők sem lepődnek meg azon, hogy a „King of Horror” története ilyen útra téved. A kérdés persze az, hogy ettől a fordulattól elveszíti-e a jellegét a sorozat, esetleg átcsap krimiből természetfeletti horrorelemekkel megtűzdelt alkotásba, vagy működik együtt az egész, és inkább színesebbé válik. Két rész után valószínűleg a nézők egy részét elveszíti a sorozat a fordulat miatt. A realizmushoz társuló természetfelettivel párhuzamosan új szereplőt is kap a történet. A realitást Anderson nyomozó képviseli, aki ugyan megbánja a korábbi tettét, de nem tud mit kezdeni a megmagyarázhatatlannal. A megmagyarázhatatlan azonban nemcsak a gyilkosság értelmezhetetlenségét jelenti, hanem a fia halálát is. A misztikumot, a termmészetfelettit pedig a nyomozás új csapattagja, Holly Gibney képviseli, aki egyrészt önmagában is egy furcsa, nem éppen realisztikus alak, másrészt, amit a nyomozás során felgöngyölít, szintén nem mindennapi.

A kívülálló sok tekintetben hasonlít az HBO korábbi sorozatára, az eddig három évadot megélt True Detective-re. A sorozat tempója, a színek, a kameramozgás nagyban emlékeztet a szintén krimiként jellemezhető produkcióra, amely azonban nélkülözte a természetfeletti elemeket, ennek ellenére kifejezetten horrorisztikus volt. Ahogy ott is, úgy itt is pazar a képi világ, ami persze egyesek számára túlságosan sötét, és valóban, A kívülállóra sem a harsányság jellemző a színeket illetően.

A regényt olvasók szerint a könyv gyengéje épp a misztikum és a horror, ezért kapott nagyobb hangsúlyt Richard Price írásában a gonosz története. Egyet lehet érteni, az első két epizód, amelyet Bateman rendezett, jóval feszültebb hangulatú, mint az utána következők. Amiben biztosan eltér, és „kívülálló”-ként is megállapítható, az a helyszín, merthogy a könyvben Oklahomában játszódik a történet.

Jason Batemant elsősorban vígjátékokban szereplő színészként ismerjük, de 2013-ban bemutatkozott rendezőként is. Két játékfilmje mellett a Netflix 2017-től futó Ozark címet viselő sorozatában vállalt több részt is a színészkedés mellett. Bateman tehát szeretne kikerülni a vígjátékokban bohóckodó színész kategóriájából, ami A kívülállóval kitűnően sikerült. Ahogy haladunk előre a történetben, kimondhatjuk, hogy ez a sorozat az életről és a halálról, a szeretteink elvesztéséről, annak elfogadásáról, magyarán a gyászról szól. A gonosz az élők gyászából táplálkozik, és akit csak tud, elragad. A kívülálló a természetfeletti elemek dacára nagyon is realisztikusnak hat, mert mindenki által átélhető történetet mesél el.

A nyomozót alakító ausztrál Ben Mendelsohn és a természetfelettivel foglalkozó magánnyomozót játszó nigériai szülőktől származó angol Cynthia Erivo játéka nagyszerű. A többiek szintén kiváló színészi alakítást nyújtanak. Érdekességként kiemelhető Holly Gibney karaktere. Gibney visszatérő karakter King történeteiben, a Bill Hodges-trilógiában is feltűnt, amelyből filmsorozat is készült.

A karakter Bateman kívánságára megváltozott, mivel ő Erivót akarta, vagyis fehér nőből fekete lett, noha Price egy fehér litván-amerikait szánt a szerepre. A kívülálló egy évadból álló miniszéria, amely kellően feszült, lassan hömpölygő történet, amely az IMDb-n 8.8-en áll, a Rotten Tomatoeson a kritikusok 80, a nézők 90%-ra értékelik, míg a Metacriticen a kritikusok 69-re, a nézők pedig 8.1-re.