A húsvéti képeslapok története
Tudja-e, kedves olvasó, mióta létezik nyílt levelezőlap illetve képeslap? Nos, megszületéséről két verziói is él a köztudatban.
Az egyik szerint 179 éve találták fel Angliában, miután már létezett a postai szolgálat. A magyar verzió szerint viszont az Osztrák-Magyar Monarchia idején, 150 éve vezették be a levelezőlapot először, gyakorlatilag a képeslappal együtt. Az viszont egészen bizonyos, hogy korábban az üzenet kézbesítése csak borítékban történt, így a levéltitok „megsértése” miatt sokan ágáltak is megjelenése idején, ennek ellenére a gyakorlatban óriási sikert aratott. Postai küldeményként 1878-ban hivatalosan is elismerték. A klasszikus értelemben vett első képes levelezőlap-sorozat a millennium évében készült. Ma leginkább karácsonyra, húsvétra vagy családi esemény kapcsán vásárolunk és küldünk képeslapot, de évről évre egyre kevesebben egyre kevesebbet.
Bár ténylegesen kezd kimenni a divatból, ez nem szegi a gyűjtők lelkesedését. Ők elsősorban a városokat ábrázoló illetve a tematikus képeslapokat értékelik legtöbbre
A húsvéti lapokat kevésbé tartják értékesnek, hiszen azok meglehetősen idilli világot ábrázolnak, főszerepben a nyuszival, a csibével, a tojással. A korról, amelyben készültek, kevésbé adnak számot.
A húsvéti lapok szinte a képeslapok bevezetése után azonnal megjelentek a piacon, ám ezek vallási tartalma azonnal háttérbe szorult, rajtuk inkább a természet megújulása játszotta a főszerepet. Tavaszi növényeket, mint a nárcisz, a barka, az aranyeső, a tulipán, a nefelejcs ábrázoltak, mellettük pedig a nyúl, a csibe, a tojás volt látható. A századforduló éveiben a lapok leginkább Ausztriából, Olaszországból, Németországból érkeztek Magyarországra, és segítették a polgári szokások elterjedését is.
Az I. világháború idején a húsvéti lapokon már láthatóak az adott ország nemzeti színei, a bokréta, a szalag, a barkaág mellett ott fekszik a földön a katonasapka, sőt udvarló katonák is állnak a középpontban. A legbizarrabb darabok a katonákat lövészárokban ábrázolják, akár Jézus társaságában.
Trianon után a magyarságtudat erősítése jellemzi a lapok témáját, sőt a népszokások bemutatása is előtérbe kerül olyan feliratokkal, mint: Boldog magyar feltámadást!, Boldog magyar húsvétot!
A vallási téma a két világháború között került erőteljesebben előtérbe, de közel sem volt annyira jellemző a húsvéti-, mint a karácsonyi képeslapokon.
II. világháború idején sok fura húsvéti üdvözlet látott napvilágot: Van olyan, amelyen a katonasisakban kiscsibe látható, mellette a géppisztollyal, a következőn repülőgépről két pilóta szórja a hímest, a harmadikon nyuszik működtetik az ágyút, amelyből húsvéti tojásokat lőnek ki. Vagy a repülő tojásokat szór, a földön ezekből kipattannak a nyuszik teljes katonai felszerelésben…
Az 50-es években a képeslapok vallási tartalma teljesen eltűnik, amit pedig ábrázolnak, az szocreál stílusban készül. Talán az a darab a legmegdöbbentőbb, amelyen egy nyuszi és egy csibe látható, valamint a kezében transzparenssel vonuló tömeg. A transzparensen olvasható szöveg: Éljen az ötéves terv!
A 60-as évekre mindez annyiban módosult, hogy a fekete-fehér fotólapok a népszokásokat kívánják előtérbe helyezni.
1990-től ismét bárki kiadhat képes levelezőlapot, visszatér a századelő tematikája. A nyuszi, a csibe és a tojás uralja ismét a piacot. Aki mindezt saját szemével is szívesen megnézné, az a járvány lecsengése után látogasson el a szerencsi Zempléni Múzeumba, ahol mintegy egy millió darab képeslap alkotja azt a gyűjteményt, amelyből közel 10 ezer darab a húsvéti képeslap.