2019. október 27., 16:40

A hagyatéki eljárás (IV.)

Ha a hagyatéki eljárás nem kerül valamilyen okból leállításra, annak jogerős befejezése céljából a közjegyző kitűzi a hagyatéki tárgyalás időpontját. Nem szükséges tárgyalást kitűzni akkor, ha az elhunytnak csak egy örököse van, vagy ha a hagyaték az államra száll, ám a gyakorlatban általában ilyen esetekben is sor kerül tárgyalásra.

jogi tanácsadás
Fotó: Archívum

A hagyatéki tárgyalás lefolytatására megfelelő mértékben kell alkalmazni a bírósági tárgyalásra vonatkozó szabályokat, ám mivel nemperes eljárásról van szó, maga a tárgyalás sokkal kevésbé formális módon folyik. A klasszikus bírósági tárgyalások és a hagyatéki tárgyalás között két alapvető különbség van: egyrészt a hagyatéki tárgyalás nem nyilvános, másrészt nem készül róla hangfelvétel, csupán tárgyalási jegyzőkönyv.

A tárgyalásra való idézést a közjegyző általában postai úton küldi meg, de értesítheti az érintetteket más megfelelő módon (pl. telefonon, vagy az örökös kérésére e-mailben is), ha pedig valakinek a slovensko.sk portálon aktiválva van az elektronikus postafiókja, oda kell számára kézbesíteni az idézést.

A hagyatéki tárgyaláson az örökösnek vagy törvényes képviselőjének, esetleg eljárási gondnokának alapvetően személyesen kell megjelennie. Ha valaki nem tud vagy nem akar személyesen megjelenni, meg kell hatalmaznia valakit a képviseletével. A meghatalmazott lehet ügyvéd vagy bármely természetes személy (akár egy másik örökös is), amennyiben nem áll fenn a meghatalmazó és a képviselője között érdekellentét. Az, hogy a másik személy örökösként érdekelt az ügyben, még önmagában nem számít érdekellentétnek.

Nincsen egységes vélemény azzal kapcsolatban, hogy egyetlen meghatalmazott képviselheti-e az összes résztvevőt. Míg egyes jogászok szerint ilyen esetben kizárt a megállapodás megkötése (hiszen a megállapodáshoz minimum két személy kell), mások azzal érvelnek, hogy a megállapodás lényegében már akkor létrejön, amikor a meghatalmazás megszületik, és a meghatalmazó utasítást ad a képviselőjének, hogyan járjon el a nevében.

A tárgyalás elején a közjegyző megállapítja a megjelentek személyazonosságát, ellenőrzi az esetleges meghatalmazásokat, majd tájékoztatja a résztvevőket alapvető eljárási jogaikról és kötelezettségeikről (pl. az elfogultság okán emelt kifogáshoz vagy a jogi képviselethez való jog). Ezután tájékoztatja az örökösöket örökösi jogukról, végrendelet vagy kitagadás esetén annak érvényességéről, valamint esetleges megtámadásának lehetőségéről és módjáról. Majd felszólítja az örökösöket, hogy nyilatkozzanak, kívánják-e a hagyatékot elutasítani (amennyiben erre még korábban az eljárás során, vagy korábbi hagyatéki eljárásban nem került sor).

Ha az örökösök nem tudják azonnal eldönteni, hogy elutasítják-e a hagyatékot, kérhetik a vagyon előzetes ismertetését, illetve a tárgyalás elnapolását is, ha gondolkodási időre van szükségük. Szintén el kell napolni a tárgyalást, ha az elutasítás következményeként új résztvevőnek kell belépnie az eljárásba, kivéve, ha ez a résztvevő jelen van. A tárgyalás ezen fázisában a közjegyző szintén megállapítja, hogy szükséges-e  valamelyik örökös részére az örökhagyó által juttatott ajándékot beszámítani, illetve fennáll-e az öröklésre való érdemtelenség esete valamelyik örökösnél.

Miután a közjegyző tisztázta a fenti kérdéseket, rátérhet a vagyon ismertetésére. Először azonban a megszűnt házastársi vagyonközösséget kell rendezni, amelynek kérdésével következő cikkünkben fogunk foglalkozni.

Megjelent a Magyar7 hetilap 2019/43. számában.

Megosztás
Címkék