A hagyatéki eljárás (II.)
A vagyonösszeírás után a közjegyző mérlegeli, milyen dokumentumokat, adatokat kell még beszereznie, hogy kitűzhesse a hagyatéki tárgyalást. Az esetek nagy részében ezek inkább adminisztratív jellegű műveletek, ám bizonyos helyzetekben szükség lehet különleges intézkedésekre is.
Előfordulhat, hogy a hagyatékba tartozó vagyontárgyak vagy más, vagyoni jellegű jogok védelmében biztosítási intézkedéseket kell foganatosítani. Ez célszerű abban az esetben, ha például az örökhagyó lakásában található vagyontárgyak veszélyben vannak. Ilyenkor a lakás lezárható, illetve a lakásban található vagyontárgyakról a helyszínen összeírás készíthető. Százszázalékos védelmet azonban ez sem nyújt.
Ha az örökhagyónak követelései voltak, a közjegyző adott esetben felszólíthatja az adóst, hogy közjegyzői letét formájában törlesszen, ezzel biztosítva az örökösök számára a követelésből származó jogaikat. Szintén van lehetőség arra, hogy a közjegyző határozatban megtiltsa az elhunyt bankszámláiról vagy betétkönyveiről való kifizetéseket.
A legnagyobb horderejű biztosítási intézkedés alighanem az ügygondnok kirendelése a hagyaték kezelése céljából. Ennek főleg akkor van helye, ha az örökhagyó vállalkozó volt, és a hagyatéki eljárás jogerős befejezéséig biztosítani kell a vállalkozás zökkenőmentes működését.
Ilyenkor tanácsos az elhalálozás után minél előbb felkeresni a bíróságot, majd a kijelölt közjegyzőt, hogy az minél hamarabb ki tudja adni az ügygondnok kirendeléséről szóló határozatot.
A közjegyző az örökösök javaslatára dönt az ügygondnok kinevezéséről, természetesen csak az ügygondnok előzetes beleegyezésével. Ügygondnok lehet az örökhagyó valamelyik örököse vagy más hozzátartozója is, a legfontosabb szempont, hogy megfelelő tapasztalatokkal rendelkezzen a hagyaték kezeléséhez.
Az ügygondnok elsődleges funkciója a hagyaték kezelése, olyan módon, hogy ne szenvedjenek kárt az örökösök. Vállalkozás esetében az ügygondnok feladata az általános ügyvitel, ezért például komolyabb beruházásokról nem dönthet. Az ügygondnok megbízatása a hagyatéki eljárás befejezéséig tart, tevékenységéért jutalomra és költségtérítésre jogosult.
Szintén különleges intézkedésekre van szükség, ha az elhunyt örököse nem ismert vagy ismeretlen helyen tartózkodik. Ismeretlen helyen tartózkodó örökösnek kell tekinteni azt, akinek a közjegyző nem tudja kézbesíteni az örökösödési jogáról szóló tájékoztatást, amit elsődlegesen az örökös lakosság-nyilvántartásban bejegyzett állandó lakhelyére kell kézbesíteni.
Amennyiben az örökös nem veszi át a küldeményt, a közjegyző további lépéseket tesz valós tartózkodási helye megállapítása céljából (pl. megkeresi a szociális biztosítót, a rendőrséget vagy a büntetés-végrehajtás szerveit). Ha így sem deríti ki az örökös hollétét, gondnokot nevez ki jogai védelmére (elsősorban olyan családtagot, aki nem jön számításba örökösként), majd egy hirdetményben felszólítja, hogy bizonyos határidőn belül (legalább egy hónap) jelentkezzen a közjegyzőnél, esetleg a bíróságon vagy a kinevezett gondnoknál. Ezt a hirdetményt közzéteszi a bírósági és a saját hirdetőtábláján, papírformában és elektronikusan is, valamint kézbesíti a többi örökösnek.
Amennyiben az örökös a megszabott határidőn belül nem jelentkezik, a hagyatéki eljárás a továbbiakban nélküle folytatódik, örökrészét pedig a helyére lépő örökösök szerzik meg: leszármazó esetén annak utódai, testvér esetén annak gyermekei, végrendelet esetében a pótörökös (vagy annak hiányában a törvényes örökösök), más esetben pedig a többi törvényes örökös.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2019/37. számában.
