A hagyaték tárgya (IV.) – A vállalkozás
A sorozatunk előző cikkeiben ismertetett vagyontárgyak mellett külön fejezetet érdemelnek azok az esetek, amikor az örökhagyó valamilyen formában vállalkozott. Alapvetően két helyzetről beszélhetünk: amikor az örökhagyó üzletrésszel vagy részvényekkel rendelkezett, vagy amikor egyéni vállalkozó volt.
Az első esetben az örökhagyó jogi személyben (főleg a kft. vagy rt.) való tulajdonrésze válik a hagyaték tárgyává (és nem a társaság mint önálló jogi személy vagyona). A kft. üzletrésze általában öröklés tárgya, ha azt a társasági szerződés nem zárja ki (kivéve az egytagú kft. esetében, amikor az öröklést az alapító okirat törvényből kifolyólag nem zárhatja ki). Az üzletrész értékét az utolsó könyvelési zárás alapján lehet megállapítani, ami elkészíthető az elhalálozás napjával bezárólag is.
Rt. esetében az öröklés tárgya a részvény mint értékpapír, amely vagy okirat formájában, vagy nyilvántartási bejegyzés formájában létezik (nyilvántartó lehet a „Centrálny depozitár cenných papierov“, vagy valamelyik bank). Az értéktőzsdén forgalmazott részvények értéke viszonylag könnyen megállapítható a létrejött tranzakciókból. A kisebb rt.-k részvényei esetén ez már nem olyan egyszerű, itt is célszerű az utolsó könyvelési zárásból kiindulni. Sajnos sok esetben az elhunyt nevén a ’90-es években a privatizáció során szerzett, felszámolás alatt álló cégek részvényei állnak, amelyek teljesen értéktelenek.
A jogi személyek igazgatótanácsaiban, felügyelőtanácsaiban betöltött funkciók, ügyvezetői tisztségek nem öröklődnek, és az örökhagyó halálával megszűnnek. A hagyaték tárgya esetleg az ezekért járó, de az örökhagyó élete során ki nem fizetett jutalom lehet.
Ha az elhunyt egyéni vállalkozó volt, két fontos kérdéssel kell foglalkozni: a vállalkozási engedély sorsával és a vállalkozásra használt vagyonnal. A vállalkozási engedély az örökhagyó halálával megszűnik; az örökösök, a túlélő házastárs, esetleg az örökség bíróság által kirendelt kezelője folytathatják a vállalkozást, amennyiben szándékukat az elhunyt halálától számított egy hónapon belül bejelentik a járási hivatal vállalkozási ügyosztályán. A hagyatéki eljárás jogerős befejezése után ezen szándékukat újból jelezniük kell, ám legkésőbb hat hónap elteltével saját vállalkozói engedélyt kell kiváltaniuk. Ez alól kivétel a túlélő házastárs, aki folytathatja a vállalkozást az örökhagyó engedélye alapján is. A vállalkozás folytatásáról némely külön jogszabály is tartalmaz különleges rendelkezéseket, ilyen pl. a közúti szállításról szóló törvény.
Egyéni vállalkozás esetén a hagyaték tárgyát képezi a vállalkozás céljaira használt vagyon. Ez lehet az elhunyt magánvagyona, de a házastársi vagyonközösségbe tartozó vagyon is. A hagyaték tárgya szinte minden esetben a vállalkozás céljaira nyitott bankszámlán található pénzösszeg, adott esetben a vállalkozó be nem hajtott kintlevőségei.
A vállalkozó gyakran rendelkezik a vállalkozás céljaira használt gépjárművel. A vállalkozás jellegétől függően különféle vagyontárgyak tartozhatnak még a hagyatékba: mezőgazdasági gépek, szerszámgépek, műszerek, anyagkészletek. Ha ezek valamilyen nyilvántartásba vannak bejegyezve, vagy a megvételükhöz a vállalkozó támogatást igényelt, elengedhetetlen, hogy a hagyatéki vagyonba beszámítsák őket.
A hagyatékot terhelik a vállalkozásból származó esetleges adósságok is: hitelek, ki nem fizetett számlák vagy adó- és járuléktartozások. A vállalkozás céljaira használt vagyon megöröklése általában előfeltétele a vállalkozás folytatásának.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2019/25. számában.
