2012. március 25., 18:45

A gyertyás tüntetésre emlékeztek Pozsonyban

POZSONY. A 24 évvel ezelőtti gyertyás tüntetésre emlékeztek ma délután a fővárosi Hviezdoslav téren délután három órától. A megemlékezésen közel százötvenen vettek részt. A rendezvényen beszédet mondott Ján Èarnogurský, Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) volt elnöke, Stanislav Zvolenský pozsonyi érsek és Ján Fige¾ a KDH jelenlegi elnöke.

A rendezvényre meghívták II. János Pál pápa személyes jó barátját, Wanda Pó³tawska lengyel orvost is, aki  egészségügyi okokból nem tudott eleget tenni a meghívásnak.

Èarnogurský beszédében kifejtette, a gyertyás tüntetés nyitotta meg az utat Szlovákiának a a jelenlegi szabad Európába. „Ha megkérdezik tőlünk, mit tett az országunk Európa egyesüléséért és a kommunista rendszer megtöréséért, akkor azt válaszolhatjuk: volt egy gyertyás tüntetésünk“- szögezte le hozzáfűzve: ez a történelmi pillanat összefogta és nem osztja meg Szlovákiát. „Az emberek vagy azonosulnak az üzenetével vagy legalább nincsenek ellene“ - fogalmazott.

A pozsonyi Eta asszony unokáját is elhozta a mai megemlékezésre. Azt mondja, azért, hogy megtanítsa, tisztelni kell azokat az embereket, akik a gyertyás tüntetést megszervezték és áldozatokat hoztak a szabadság eszméjének megvalósulásáért.

Miután a megemlékezők elhelyezték mécseseiket a gyertyás tüntetés emlékművénél, szentmisével folytatódott a megemlékezés a Szent Márton katedrálisban. A szentmisét Stanislav Zvolenský érsek, a Szlovák Püspökkari Konferencia (KBS) elnöke celebrálta. A mise után a résztvevők ima-gyülekezetet tartottak a főváros központjában.

A rendezvény záróakkordjaként a Qua Vadis Házban este nyolc órakor beszélgető-esttel egybekötött kiállítás nyílik a „Rabság arcai“ címmel.

A 24 évvel ezelőtti gyertyás tüntetés az 1968-as Prágai tavasz elfojtása utáni Csehszlovákiában a kommunista államhatalom elleni legjelentősebb megmozdulás volt. A békés tüntetést az akkori egyházi "ellenzék" szervezte Ján Chryzostom Korec akkori püspökkel, ma bíborossal és több más neves személyiséggel az élen.

A nagygyűlés ismertetett célja az volt, hogy békés tiltakozással érje el katolikus püspökök kinevezését, valamint a teljes vallásszabadság és a polgári szabadságjogok biztosítását. A megmozdulás az akkori párt- és államhatalom széles körű ellenintézkedései, valamint a Pacem in terris (Béke a Földön) nevet viselő - a kommunista államhatalommal együttműködő katolikus papokat tömörítő - szervezet felszólítása ellenére valósult meg.

Este hat órára több ezer békés - gyertyákat és mécseseket kezükben tartó - tüntető gyűlt össze a Szlovák Nemzeti Színház előtti Hviezdoslav téren és a környező utcákban. A tiltakozás fő szervezőinek nagy része nem lehetett jelen, mivel őket vagy házi, vagy rendőrségi őrizetben tartották. A helyszínen fokozott erőkkel jelen lévő rendőrség egy ideig nem lépett közbe, majd miután a tömeg az állami és a pápai himnusz eléneklése után imádkozni kezdett,  távozásra szólította fel az összegyűlteket. Nem sokkal a rendezvény vége előtt a karhatalom vízágyúk és könnygázgránátok bevetésével valamint kutyás-gumibotos rendőrökkel "oszlatni" kezdte az egybegyűlteket. Az erőszakos tömegoszlatás során több embert megvertek, többtucat tüntetőt és járókelőt elővezettek a rendőrök.

A kommunista hatalom durva közbelépését az egész nyugati világ elítélte. Az 1989-es rendszerváltás elő-eseményének tartott megmozdulás 1993 óta az emberi jogokért folytatott küzdelem emléknapjának számít Szlovákiában.

Megosztás