A gazdasági előnyöket tartja szem előtt a többi országgal való együttműködésben a lakosság
A Közéleti Kérdések Intézetének (IVO) 2017 szeptemberében készítet közvélemény-kutatása a nemzetközi együttműködés három fontos kérdésköre köré összpontosult. A már fentebb említett gazdasági előnyökön túl a sorban a kölcsönösen osztott értékek következnek (47%). Csak a válaszadók 34 százaléka tartja elsődlegesnek az egyes országokkal való együttműködésben a nyelvi és etnikai szempontokat.
A gazdasági előnyök mindeközben a politikai pártok, mozgalmak híveinek zöme számára a legmeghatározóbb szempontot képezik, kivéve a Mi Szlovákiánk Néppárt (¼SNS) szavazóit, akik az első helyre a kölcsönös értékeket és elveket helyezték. A gazdasági előnyök legfőbb pártfogói az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (O¼aNO) szimpatizánsai (71%), és a Most-Híd szavazói (69%), mely pártok egyúttal a kölcsönösen vallott értékeket és elveket is a legnagyobb mértékben szem előtt tartó politikai formációk (59 és 62%).
Magyarország sem veszélyes
A társadalom külpolitikai irányultságának tágabb értelemben vett szemügyre vételét illetően az IVO a Globsec Policy Institute 2016 februári felmérésére támaszkodott. A megkérdezettek kétharmada vélte úgy, hogy a külpolitika területén Szlovákiának Csehországgal kellene a legszorosabbra fűzni kapcsolatait. A sorban nagyobb eltéréssel Ausztria, Lengyelország és Magyarország következik, s nagyjából azonos mértékben orientálódna a lakosság Németország és Oroszország irányába.
Az IVO szerint mindeközben elsősorban Magyarország és Oroszország kedvező pozíciója figyelemreméltó. „Míg Magyarországra mintegy 10-15 éve a társadalom potenciális veszélyforrásként tekintett, ma már mindez nem igaz" – konstatálta az IVO, amely elsősorban az önálló Szlovákia első éveit végigkísérő nacionalista magyarellenes hangulat visszaszorulásával magyarázza a szemléletváltást.
Oroszország viszonylag előkelő pozícióját az IVO meglepetésnek tartja. Ugyanis a válaszadók 29 százaléka vélte úgy, hogy Oroszországgal szoros kapcsolatokra kellene törekednie az országnak, ami jóval jelentősebb, mint Szlovákia transzatlanti szövetségese, az Amerikai Egyesült Államok pártfogóinak aránya. „Az oroszpárti szentimentalizmust több felmérés is megerősíti" – mutat rá az IVO.
Valahol Nyugat és Kelet között
A társadalom geopolitikai és civilizációs elképzeléseit firtató felmérések azt dokumentálják, hogy Szlovákia lakossága a legszívesebben valahol a Nyugat és a Kelet között pozícionálná magát, ami az arany középút mítoszának megmaradására enged következtetni. Ezt a lehetőséget 2017-ben a megkérdezettek 42 százaléka preferálta, míg a Nyugat mellett 21, a Kelet mellett 9 százalékuk tette le voksát.
Az intézet végkövetkeztetései alapján javarészt inkább egyfajta kulturális bekódoltságról van szó, mintsem a mai Putyin-i Oroszországhoz való ragaszkodásról, illetve zömében él még Oroszország, mint „a hatalmas tölgy” eszményképe, amelynek árnyékában a kistestvér Szlovákia meghúzhatja magát, s ez a szemléletmód túlnő az Oroszországgal való partneri kapcsolat vélt gazdasági előnyein.
