A felvidéki sajtóról vitáztak Gombaszögön

A moderátor először arra volt kiváncsi, hogy mi a felvidéki magyar sajtó szerepe és legfontosabb feladata, illetve van-e megkülönböztetett szerepe egy felvidéki újságírónak.

Molnár Judit szerint van kisebbségi újságírás, amelynek nem az a szerepe, hogy kiszolgáljon hanem, hogy közösséget formáljon. Fontos, hogy legyen ellenőrző feladata és a hiányosságokra is rámutasson. Ugyanakkor vannak kisebbségi témák, amikhez érzékenyebben kell nyúlni, mint például az oktatásügy. A kritika nem lehet öncélú - hangsúlyozta.

Szalay Zoltán elismerte a kisebbségi sajtó létjogosultságát, de fontosabbnak tartotta a véleményformáló sajtó, bulvársajtó, regionális és propagandasajtó szempontjai szerinti osztályozást.

Abban mindketten egyetértettek, hogy a felvidéki sajtó komoly forráshiánnyal küzd. "Nagyon gyönge lábakon állunk. A felvidéki magyar sajtóban nincsen pénz, forráshiányos, tulajdonképp mindenki az életéért fut" - emelte ki Molnár Judit. Mint mondta, ebből adódik, hogy nem lehet építkezni. A rendszerváltás óta tulajdonképpen nem tudtunk lapokat létrehozni, nem jött létre másik napilap, közéleti hetilap, az utóbbiból ami volt, az is megszűnt - mutatott rá. Hozzátette: a társadalom a politika okán meglehetősen kétosztatú, a sajtónk pedig ugyanezt a megosztottságot képezi le.

Szalay Zoltán azt emelte ki, hogy a piaci lehetőségek alapjaiban meghatározzák a mozgásteret. "El tudunk képzelni szép forgatókönyveket, de a 2017-es valóság egy kicsit más" - jegyezte meg. Erőltetett megközelítésnek nevezte a sajtó nemzeti és liberális oldalra való felosztását. "Szerintem ez nem segít a közösségnek, nem közösségépítő" - mondta. "Én az Új Szót egy olyan szlovákiai magyar napilapnak tartom, és úgy szeretném építeni, hogy az minden szlovákiai magyar napilapja lehessen, amely teret ad mindenféle véleménynek  - fejtette ki. Ennek kapcsán Molnár Judit megjegyezte, ha a lap valóban teret szeretne adni minden véleménynek, akkor miért nem teszi azt.

Molnár Judit ennek kapcsán mutatott rá az Új Szó nagyobb felelősségére, mivel egyedüli magyar napilapként van jelen a piacon, tehát a vélemények pluralitását kellene tükröznie. Hozzátette, az, ami ma megjelenik az Új Szóban, az nem a mai felvidéki magyar valóság, annak legföljebb egy szelete.

Molnár Judit úgy véli, a közösség még ennyi sajtóterméket sem tud eltartani, a magyar kormányzat segítsége nélkül még ezek sem léteznének, ugyanis a szlovák kormánytól semmire sem számíthatunk. "Szívesen élnénk szlovák pénzből is, ha kapnánk, de nem kapunk. Folyamatosan pályáztunk, de soha nem kaptunk. Hányszor kell beállni abba a sorba, ahol úgysem osztanak?" - tette fel a kérdést.

Molnár Judit visszautasította azt, hogy állandóan támadás éri a magyar kormányzati támogatásokat, mintha azok ellenőrizetlen pénzek lennének. Holott ezzel a magyar kormány a kiemelt státuszban lévő felvidéki intézményeket próbálja meg támogatni anélkül, hogy ez a kötelessége lenne. Meglátása szerint a magyar fél csupán az asszimilációval és az elvándorlással sújtott külhoni magyar közösségeken próbál segíteni. Szerinte ugyanakkor inkább arról kellene beszélni, hogy a hazai kisebbségi támogatás milyen alacsony mértékű, illetve, hogy az a támogatási rendszer teljesen a Most-Hídhoz köthető, az összeget a párt tárgyalja ki, a felügyelete is a párthoz tartozik a kisebbségi kormánybiztos személyén keresztül, tehát "mintegy köldökzsinórral kötődik a pártra".

A sajtó függetlensége kapcsán a Hírek.sk főszerkesztője megjegyezte, nem tudja, létezik-e egyáltalán független sajtó. "Ez a szó egy rossz üzenet, rossz elvárás" - jegyezte meg. Ha a függetlenségről van szó, nagyon gyakran csak a politikai függőségről gondolkodunk, pedig legalább olyan súlyos a gazdasági függőség - hangsúlyozta hozzátéve: van viszont egy olyan kategória, ami követhető és követelhető. "Ez pedig a sajtószabadság. Tehát hogy ez a közösség, szerkesztőség szabadon dolgozhasson, alkothasson" - fejtette ki.

Szalay Zoltán úgy vélekedett, nem lehet függetlenségről beszélni abban az esetben, ha egy sajtótermék egyetlen finanszírozója egy kormány - fogalmazott a főszerkesztő ezzel mintegy megkérdőjelezve a közszolgálatiság lényegét. "Egy sajtótermék elvi hozzáállásában soha ne tükrözze kritikátlanul bármilyen hatalmi struktúrának az álláspontját" - fogalmazott.

Az azzal kapcsolatos kérdésre, hogy a napilap keveset foglalkozott Bugár Béla, a Most-Híd elnöke által az épülő autópálya nyomvonalán felvásárolt, majd busás haszonnal eladott telkek kérdésével, az Új Szó főszerkesztője azzal védekezett, hogy ez a Denník N napilap sztorija volt."Semmiképpen nem gondolom, hogy az Új Szó ezt a témát elhanyagolná. Azt sem gondolom, hogy az Új Szó nagyinterjúira az vonatkozna, hogy bárkivel kesztyűs kézzel bánnánk" - mondta. Szavaival többen nem értettek egyet a közönség soraiból. Molnár Judit rámutatott, hogy az ügyet jelentős hangsúlyeltolódással tálalták az említett portálok: míg a Hírek.sk bíráló hangvételű cikket jelentetett meg, addig az Új Szó nem kritikus hangvételben tüntette fel a kétes bevételből a Most-Hídnak is kölcsönző pártelnököt. Szerinte ezek azok a finomhangolások, amivel sokat el lehet érni, illetve maszatolni és manipulálni és ezen mindenképpen változtatni kell.

A vitáról készült videó megtekinthető az alábbi linken.