A fekete lyukak Einsteint igazolják
A fekete lyukak a világegyetem legtitokzatosabb objektumai közé tartoznak. Vannak, akik egyenesen kozmikus szörnyetegnek is nevezik őket, mivel szinte minden anyagot és elektromágneses hullámzást magukba szippantanak.
2019-ben az Event Horizon Telescope (EHT) kollaboráció kutatócsoportja volt az asztrofizika történetében az első, akiknek sikerült értékelhető közeli felvételt készítenie egy fekete lyukról. Most, öt évvel később a kutatócsoport egy újabb felvételt publikált a Messier M87 katalógusjelű és a Szűz csillagképben található Virgo A galaxis közepén lévő szupermasszív fekete lyukról. Csakúgy, mint az első felvételen, ezen a képen is a fényes narancsszínű gyűrű közepén egy sötét árnyék látható.
Az általános relativitáselméletből az következik, hogy a véges, de határtalan einsteini univerzumban mindenhol ugyanazok a törvényszerűségek érvényesülnek. Amennyiben ez így van, ez azt is jelenti, hogy a Virgo A körüli szupermasszív fekete lyukát övező narancsszínű gyűrű átmérőjének – ami lényegében a fekete lyuk körüli akkréciós korong –, mindaddig változatlannak kell maradnia, amíg nem változik meg a fekete lyuk tömege – és pontosan ezt erősítették meg az újonnan készített felvételek is.
Az akkréciós vagy anyagbefogási korong egyébként egy központi test körül keringő diffúz anyag, általában por, gáz vagy plazma áramlása közben létrejövő szerkezet. A fekete lyuk a rendkívüli gravitációs ereje miatt az akkréciós korongból folyamatosan anyagot szív magába.
Az M87 galaxis közepén fekvő fekete lyuk nem nyel el olyan mértékben és olyan gyorsan anyagot a környezetéből, hogy a tömege egy emberi élet során szignifikánsan megnövekedjen. Ez azt jelentené, hogy a Virgo A szupermasszív fekete lyuk körül lefotózott korong átmérője is egy ilyen rövid időintervallumon belül változatlan kellene, hogy maradjon.
Azonban a Virgo A fekete lyukat körülvevő, lapított, gyorsan mozgó gáz, plazma és por örvénye, vagyis az akkréciós korong folyamatosan változik.
- mondta Britt Jeter, a tanulmány társszerzője, az Academia Sinica Csillagászati és Asztrofizikai Intézet posztdoktori ösztöndíjasa a felfedezésről kiadott közleményben.
- tette hozzá a kutató.
A kép rögzítéséhez a tudósok egy sor teleszkópból származó, és még 2017-ben, illetve 2018-ban készített optikai észlelési információt egyesítettek, köztük olyanokat is, amelyeket nem használtak az első felvétel elkészítéséhez, így többek között a mexikói Large Millimeter Telescope, illetve a Grönlandon felállított 12 méter átmérőjű távcső, a Greenland Telescope felvételeit.
- mondta Rohan Dahale, a tanulmány társszerzője, a spanyol Andalúziai Asztrofizikai Intézet doktorjelöltje. Ennek nyomán született meg a 2019-ben publikált első felvétel, ami először engedett bepillantást egy fekete lyuk közvetlen környezetébe.
