A fehércápát is megtámadja a tízszer kisebb szivarcápa
SAN DIEGO. Kutatók első alkalommal találtak bizonyítékot arra, hogy az apró szivarcápa hatalmas rokonát is megtámadja, ha éhes.
A szivarcápa – vagy más néven világító cápa – nem igazán barátságos. A legtöbb cápafajhoz hasonlóan az óceánban barangol, hogy felkutassa táplálékát. A tipikus húsevőkkel ellentétben ezek a cápák nem öli meg zsákmányukat, csak beleharapnak, aztán továbbállnak.
Kutatók először találtak bizonyítékot arra, hogy ezek az apró halak még a világ egyik legfélelmetesebb ragadozóját, a nagy fehér cápát sem kímélik. A nagy fehérek legalább tízszer nagyobbak a szivarcápánál.
Guadalupe-szigetén egy cápaakváriumban a búvárok fotókat készítettek egy nagy fehér cápáról, melyen szivarcápától származó friss harapás díszelgett. A kutatásról a Pacific Science folyóirat számolt be.
Yannis Papastamatiou, a vizsgálat vezetője szerint ez az első bizonyító erejű fotó ilyen harapásról. „A tápláléklánc csúcsán álló állatokat még mindig megtámadhatják a náluk jóval kisebb egyedek” – mondja a kutató.
A szivarcápák nagyon egyedi sebet hagynak hátra. Specializálódott állkapcsuk lehetővé teszi, hogy „félgömb alakú húsdarabot vájjanak ki zsákmányukból” – írja a vizsgálat. A cápa angol neve is (cookiecutter - tésztaszaggató) az egységes harapásnyomból származik, olyan, mintha „kelt tésztán alkalmaznánk a tésztaszaggatót.”
A cápákról ismeretes, hogy számtalan tengeri állatfajt „kóstolgatnak”, többek között kardhalakat, bálnákat, kardszárnyú delfineket és embereket. Most pedig kiderült, hogy a nagy fehér cápát is. „Mindez azt tanúsítja, hogy nincs olyan tengeri ragadozó, melyet eme apró cápák ne támadnának meg, ami igen lenyűgöző” – mondja a kutató. A szakemberek nem hiszik, hogy a szivarcápák harapásai komolyabb sebeket ejthetnének eme nagy testű ragadozókon.
A szivarcápa (Isistius brasiliensis) 50 centiméteresre nőhet meg, miközben a nagy fehér a hatméteres testhosszt is elérheti – írja a Természetvédelmi Világszövetség. A szivarcápák világszerte megtalálhatók a trópusi és szubtrópusi vizekben. Napközben gyakran mélyebben tartózkodnak, és éjszaka emelkednek a felszínre.
Papastamatiou hozzátette, arra nincs bizonyíték, hogy a szivarcápa bátor stratégiája hányszor fullad kudarcba nagyobb rokona esetén. Viszont találtak már szivarcápát kékúszójú tonhal gyomrában, ami azt sugallja, ez a taktika nem szavatol életbiztosítást.
Kutatók először találtak bizonyítékot arra, hogy ezek az apró halak még a világ egyik legfélelmetesebb ragadozóját, a nagy fehér cápát sem kímélik. A nagy fehérek legalább tízszer nagyobbak a szivarcápánál.
Guadalupe-szigetén egy cápaakváriumban a búvárok fotókat készítettek egy nagy fehér cápáról, melyen szivarcápától származó friss harapás díszelgett. A kutatásról a Pacific Science folyóirat számolt be.
Yannis Papastamatiou, a vizsgálat vezetője szerint ez az első bizonyító erejű fotó ilyen harapásról. „A tápláléklánc csúcsán álló állatokat még mindig megtámadhatják a náluk jóval kisebb egyedek” – mondja a kutató.
A szivarcápák nagyon egyedi sebet hagynak hátra. Specializálódott állkapcsuk lehetővé teszi, hogy „félgömb alakú húsdarabot vájjanak ki zsákmányukból” – írja a vizsgálat. A cápa angol neve is (cookiecutter - tésztaszaggató) az egységes harapásnyomból származik, olyan, mintha „kelt tésztán alkalmaznánk a tésztaszaggatót.”
A cápákról ismeretes, hogy számtalan tengeri állatfajt „kóstolgatnak”, többek között kardhalakat, bálnákat, kardszárnyú delfineket és embereket. Most pedig kiderült, hogy a nagy fehér cápát is. „Mindez azt tanúsítja, hogy nincs olyan tengeri ragadozó, melyet eme apró cápák ne támadnának meg, ami igen lenyűgöző” – mondja a kutató. A szakemberek nem hiszik, hogy a szivarcápák harapásai komolyabb sebeket ejthetnének eme nagy testű ragadozókon.
A szivarcápa (Isistius brasiliensis) 50 centiméteresre nőhet meg, miközben a nagy fehér a hatméteres testhosszt is elérheti – írja a Természetvédelmi Világszövetség. A szivarcápák világszerte megtalálhatók a trópusi és szubtrópusi vizekben. Napközben gyakran mélyebben tartózkodnak, és éjszaka emelkednek a felszínre.
Papastamatiou hozzátette, arra nincs bizonyíték, hogy a szivarcápa bátor stratégiája hányszor fullad kudarcba nagyobb rokona esetén. Viszont találtak már szivarcápát kékúszójú tonhal gyomrában, ami azt sugallja, ez a taktika nem szavatol életbiztosítást.
Forrás
hirado.hu, livescience.com