A cégek többsége nem képes megbirkózni a számítógépes támadásokkal
A digitális technológiák alkalmazásáról, azok előnyeiről és a cégek által a közeljövőben tervezett technológiai beruházásokról szóló felmérést a GfK ügynökség több mint száz IT menedzser, vállalati igazgató és cégtulajdonos körében végezte idén májusban.
A hazai cégek javarésze a szokványos preventív biztonsági rendszereket alkalmazza, amelyek közé például a vírusirtók és a tűzfalak tartoznak. Sokkal kevesebb társaság alkalmazza az igényesebb, bonyolultabb biztonsági eszközöket, amelyek képesek felvenni a versenyt a jelenkor veszélyeivel szemben, amelyek közé például a zsarolóprogramok vagy a weblapok és különféle szolgáltatások kiesését okozó támadások tartoznak.
Míg a GfK felmérése szerint ezen eszközök első kategóriáját a cégek 93 százaléka használja, a nagyobb biztonságot adó lehetőségeket, így az adattitkosítást biztosító eszközöket és a számítógépes hálózatok prediktív felügyeletét csak a vállalatok 38 százaléka alkalmazza.
„Ez annak az elképzelésnek az eredménye, hogy a szokványos rendszerek elegendőek a védelemhez és a jogi követelmények teljesítéséhez. Másrészt, ezen eszközöknek idén nem sikerült gyorsan és hatékonyan megbirkózniuk az olyan bonyolultabb veszélyekkel, mint amilyen a WannaCry zsarolóprogram vagy a DDoS támadások voltak” – hívta fel a figyelmet Roman Èupka, a számítógépes rendszerek védelmének biztosításával foglalkozó Flowmon Networks társaság regionális menedzsere.
A korszerűbb biztonsági megoldások jelentőségének alábecsüléséről nem csak azok aránylag alacsony mértékű alkalmazása, hanem a cégek következő évekre vonatkozó aluldimenzionált befektetési tervei is árulkodnak. A bonyolultabb IT biztonsági rendszerekbe a következő 3-5 év alatt csak a társaságok közel 20 százaléka akar pénzt fektetni.
„Az olyan új típusú veszélyek masszív elterjedésére való tekintettel, amelyek képesek kikerülni a számítógépes rendszerek szokványos védelmét, ez a szám aránylag kicsi. Az új jogszabályok, például a kibernetikai biztonságról szóló, készülő törvény és a személyi adatok védelmét szolgáló új rendelet azonban sok szervezetet rákényszerít arra, hogy a preventív biztonsági intézkedéseket kiegészítse, olyan bonyolultabb megoldások után nyúljon, amelyekkel azonnal azonosíthatók az efféle veszélyek, és reagálni is lehet azokra” – jelezte Èupka.
