A biztonság kérdésében mutatkozik meg leginkább a fiatalok idegengyűlölete
A megkérdezettek 81 százaléka egyetértett azzal az állítással, hogy minden ember egyenlő. A válaszadók közel 62 százaléka azzal is egyetértett, hogy a társadalom szempontjából kedvező, ha különféle faji, kulturális, etnikai és vallási csoportok alkotják. Ennek ellenére a megkérdezettek több mint 80 százaléka tudatosítja környezetében a különféle csoportokkal szemben megnyilvánuló előítéleteket.
A válaszadók 40,29 százaléka ismerte el, hogy negatívan tekint a muszlimokra. Ez az álláspont nem annyira meglepő, mivel az emberek a muszlimokat tartják a terrorcselekmények legfőbb kiötlőinek, megvalósítóinak. Az efféle általánosítás az adott csoport minden egyes tagjára átvetíti az ellenséges álláspontot.
A megkérdezettek több mint 10 százaléka negatívan vagy inkább negatívan tekint a zsidókra, ám az 55 százalékban irántuk érzett közömbösség magasabb, mint bármely más egyéb vallási csoport esetében. A válaszadók több mint 34 százaléka pozitívan áll a zsidósághoz. A fiatalok hozzáállása a keresztények esetében volt a legelfogadóbb (70 százalék).
A faji és etnikai csoportokhoz való viszonyban meglepő adatként szolgál, hogy a feketékhez való pozitív viszonyulás (55 százalék) meghaladja az ázsiai népekéhez való pozitív hozzáállást (44,9 százalék). A romákra a megkérdezettek csupán 14 százaléka tekint pozitívan, a többi "a társadalom legproblémásabb rétegeként" tekint a romákra.
A fiatalok a legpozitívabban a szlovákokhoz viszonyulnak (83,37 százalék), őket a csehek, az osztrákok és a lengyelek követik. Ezzel szemben a legproblémásabbnak a magyarokhoz fűződő viszony bizonyult, majd az ukránok következnek.
A fiatalok idegengyűlölete leginkább a biztonság kérdésében domborodott ki. A megkérdezettek több mint 33 százaléka nem érzi magát biztonságban más kultúra, vallás, vagy nemzetiség jelenlétében.
A kérdőíves felmérésbe 21 szlovákiai iskola, 1323 11 és 19 év közötti diákja kapcsolódott be.
