2020. október 7., 14:13
Frissítve: 2020. okt. 7. 16:05

A 2020. évi kémiai Nobel-díj és kitüntetettjei

A modern génszerkesztés két úttörője, az 51 éves francia Emmanuelle Charpentier mikrobiológus és az 56 éves amerikai Jennifer Doudna biokémikus kapja az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint. 

Jennifer Doudna és Française Emmanuelle Charpentier
Jennifer Doudna és Française Emmanuelle Charpentier
Fotó: Alexander Heinl

A kémiai Nobel-díjat 1901 óta most 112. alkalommal ítélték oda, nyolc alkalommal (1916, 1917, 1919, 1924, 1933, 1940, 1941 és 1942) nem osztották ki. A kitüntetést 186 tudósnak ítélték oda, de a díjazottak száma csak 185, mert az angol Frederick Sanger - eddig egyedüliként - kétszer (1958, 1980) is megkapta. Az elismerésben 63 alkalommal részesült egy, 24 alkalommal kettő és 25 alkalommal három tudós.

A kémiai Nobel-díjat legfiatalabban 1935-ben az akkor 35 éves francia Frédéric Joliot-Curie, legidősebben, 97 évesen pedig 2019-ben az amerikai John Goodenough nyerte el, aki a Nobel-díj történetének korrekordere is egyben.

Az 1954-ben kitüntetett amerikai Linus Paulingot 1962-ben a Nobel-békedíjjal is elismerték, ő az egyetlen Nobel-díjas, aki mindkét kitüntetését egyedül kapta.

A kitüntetettek között hét nő van, az idei két díjazott előtt a lengyel-francia Marie Curie 1911-ben, lánya, Irene Joliot-Curie 1935-ben, a brit Dorothy Crowfoot Hodgkin 1964-ben, az izraeli Ada Jonath 2009-ben, az amerikai Frances H. Arnold 2018-ban nyerte el az elismerést, amelyet Marie Curie és Dorothy Crowfoot Hodgkin egyedül vehetett át. Marie Curie 1903-ban (férjével, Pierre Curie-vel megosztva) a fizikai Nobel-díjat is megkapta, így a nők között ő az egyedüli kétszeres Nobel-díjas, és az összes kitüntetettet tekintve is az egyetlen, aki két külön tudományágban is kiérdemelte az elismerést. Az egyetlen kémiai Nobel-díjas házaspár is a Curie családból került ki, Irene és férje, Frédéric Joliot-Curie 1935-ben együtt kapták meg az elismerést.

A neki megítélt kémiai Nobel-díjat két tudós nem vehette át: Adolf Hitler parancsára 1938-ban Richard Kuhn, majd 1939-ben Adolf Butenandt kényszerült a kitüntetés visszautasítására. A két német tudós a második világháború után csak a díjjal járó érmet és diplomát vehette át, a pénzösszeget viszont - az alapító Alfred Nobel rendelkezései miatt - már nem kapták meg.

Magyar származású tudósok közül eddig öten kaptak kémiai Nobel-díjat. Az 1925. évit a Németországban élt Zsigmondy Richárd vehette át "a kolloid oldatok heterogén természetének magyarázatáért és a kutatásai közben alkalmazott módszerekért, amelyek a modern kolloidkémiában alapvető jelentőségűek". Az 1943. évit a Dániában és Svédországban élt Hevesy György kapta "a kémiai folyamatok kutatása során az izotópok indikátorként való alkalmazásáért". 1986-ban a Kanadában élő Polányi János megosztva kapta a díjat "a kémiai reakciók folyamatának jobb megértését szolgáló kutatásaiért, reakciódinamikai felismeréseiért". 1994-ben az Egyesült Államokban élő Oláh Györgynek "a pozitív töltésű szénhidrogének tanulmányozása terén elért eredményeiért" ítélték oda, míg 2004-ben az Izraelben élő Avram Hershko (Herskó Ferenc) "az ubikvitin-közvetítette fehérjebontás felfedezéséért" megosztva kapta meg a kémiai Nobel-díjat.

A most díjazott tudósok a génsebészet és a génmódosítás technikájának továbbfejlesztésében értek el fontos eredményeket. Az indoklás szerint a két tudós a DNS célzott, rendkívül pontos szerkesztését lehetővé tévő CRISPR/Cas9 "genetikai olló" kifejlesztéséért részesül az elismerésben. A DNS-részletek kivágásával, illetve betoldásával lehetővé válik bizonyos növényi és állati tulajdonságok megváltoztatása, illetve különböző betegségek gyógyítása vagy az örökletes betegségek megelőzése.
Az általuk kidolgozott eljárás az indoklás szerint forradalmasította az élettudományokat, hozzájárul a rák elleni új terápiák kidolgozásához és valóra válthatja az örökletes betegségek gyógyításáról szóló álmokat.
A molekuláris olló felfedezése és a Nobel-díj odaítélése között kevesebb mint tíz év telt el, ez szakértők szerint rövid időnek számít a világ legrangosabb tudományos elismerése esetében. Az eljárásban rejlő hatalmas lehetőségek - Doudna egyik start-up cége például már a koronavírus elleni küzdelemben való alkalmazhatóságán dolgozik - azonban egyesek szerint aggodalomra adnak okot, attól tartanak, hogy rossz célokra, például "dizájner bébik" létrehozására használhatják. "Nagy gonddal kell kezelni" - mondta Claes Gustafsson, a kémiai Nobel-bizottság elnöke, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy a CRISPR/Cas9 egyértelműen nagy lehetőségeket kínál az emberiség számára.
Gustaffson nem válaszolt arra a kérdésre, hogy a bizottság más kutatókat is számításba vett-e a génszerkesztés szűkebb területéről. Az eljárás ugyanis évek óta húzódó szabadalmi vita tárgyát képezi a Charpentier és Doudna, illetve a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) és a Harvard Egyetem Feng Zhang vezette közös kutatócsoportja között.
 
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.