HIRDETÉS

50 éves lenne Erőss Zsolt hegymászó, a "Hópárduc"

hirek.sk 2018. március 07., 14:12
Március 7-én lenne ötvenéves Erőss Zsolt, az első magyar hegymászó, aki feljutott a világ legmagasabb csúcsára, a Mount Everestre. A "Hópárducként" emlegetett alpinista a világ tizennégy nyolcezres csúcsa közül tízet hódított meg, a halál az utolsóról lefelé tartva érte.

A székelyföldi Csíkszeredában született. A gyergyói medencében, Orotván, majd a Békás-patak völgyében, a Gyilkos-tó közelében nőtt fel, középiskoláit Gyergyószentmiklóson végezte. A hegymászással tizenhárom éves korában ismerkedett meg, első túrái a Békási-szoros szikláira vezettek. Húszéves volt, amikor édesanyjával és testvérével áttelepültek Magyarországra, az állampolgárságot 1992-ben kapta meg. Sokáig ipari alpinista munkákból élt, és vissza- visszajárt edzeni a Gyergyói-havasokba. Első nagyobb túráján, 1990-ben a Kaukázusban, az 5642 méter magas Elbruszt hódította meg. Néhány éven belül már a volt Szovjetunió területén található mind az öt 7000 méter fölötti hegycsúcson járt, így 1994-ben első és egyetlen magyarként kiérdemelte a "Hópárduc" címet. 2004 telén felért Afrika legmagasabb csúcsára, az 5895 méter magas Kilimandzsáróra is.

Tagja volt az első Magyar Mount Everest Expedíciónak 1996-ban. Első nyolcezres csúcsát, a Himalájában található, 8126 méter magas Nanga Parbatot 1999 júliusában hódította meg új útvonalon, ráadásul egyedül. 2002. május 25-én, délelőtt fél 11-kor első magyarként feljutott a világ tetejére, a Mount Everest 8850 (más mérések szerint 8848) méter magas csúcsára, és kitűzte a helyiek nyelvén Csomolungmának (Jóságos Istenanyánknak) nevezett hegycsúcsra a magyar zászlót. Teljesítményéért megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, az év hegymászója lett, Az év sportolója díjátadón különdíjat kapott. (Azóta 2007 májusában Jelinkó Attila amatőr hegymászó, majd 2009 májusában Ugyan Anita személyében az első magyar nő is meghódította a Mount Everestet, 2016 májusában Neszmélyi Emil első magyarként északról, Tibet felől jutott fel a világ tetejére.)

A sikeres Everest-mászás után Kollár Lajossal és Mécs Lászlóval megszervezte a Magyarok a világ nyolcezresein elnevezésű expedíciósorozatot, céljuk az volt, hogy a világ mind a 14 nyolcezer méternél magasabb hegycsúcsára jusson fel magyar hegymászó. Erőss Zsolt a 14 nyolcezres csúcs közül tízet mászott meg. A Nanga Parbat és a Mount Everest után 2003 júliusában a Gasherbrum II 8035 méteres hegycsúcsát (Klein Dávid, Mécs László, Nedeczky Júlia és Ugyan Anita társaságában), 2006 májusában a 8167 méteres Dhaulagirit, 2007 nyarán a 8068 méter magas Gasherbrum I csúcsot (Ugyan Anita, Csollány Katalin, Sterczer Hilda, Csizmadia Péter, Tarjányi István és a csúcsra néhány nappal korábban első magyarként felérő Mécs László társaságában) és a 8051 méter magas Broad Peaket (Csollány Katalin, Sterczer Hilda, Ugyan Anita társaságában). 2008 májusában meghódította a 8463 méter magas Makalut, itt szerzett lábujjfagyása miatt két ujjpercét amputálni kellett. 2009 májusában feljutott a 8156 (más források szerint 8163) méter magas Manaszlura Barna Dániellel és Szabó Leventével, Szabó Levente ereszkedés közben életét vesztette. 2011 májusában Gál Lászlóval elérte a Föld negyedik legmagasabb hegycsúcsát, a 8516 méter magas Lhocét, teljesítményének értékét növeli, hogy a csúcsnak már műlábbal vágott neki.

Az alpinistát ugyanis 2010 januárjában a Magas-Tátrában lavinabaleset érte, jobb lábát térdtől lefelé amputálni kellett. A rehabilitáción a megszokottnál sokkal gyorsabban esett át, szeptember végén már újonnan kifejlesztett műlábával vett részt a Cso-Oju expedícióban. A világ hatodik legmagasabb hegyének megmászását a rossz időjárási viszonyok miatt végül nem kísérelhették meg, Erőss Zsolt 7100 méterig jutott. 2012 tavaszán a világ legveszélyesebb hegycsúcsának tartott, 8091 méter magas Annapurna meghódítására indult, de a rossz körülmények miatt 7400 méternél vissza kellett fordulnia, az expedíció egyik tagját, Horváth Tibort ereszkedés közben jéglavina sodorta el.

2013. május 20-án társával, Kiss Péterrel több mint 24 órás menetelés után meghódította a világ harmadik legmagasabb hegycsúcsát, egyben saját tizedik nyolcezresét, a Nepál és India határán álló 8586 méter magas Kancsendzöngát. A két hegymászó ereszkedés közben eltűnt, Kiss Péter valószínűleg lezuhant, az ő holttestét fotóról azonosították. Erőss Zsoltot nem találták meg, holtteste az örök jég birodalmában pihen.

2016-ban Klein Dávid első magyarként feljutott az Annapurnára, így már csak a Sisapangma 8027 méteres főcsúcsán és a 8611 méter magas K2-n nem járt magyar hegymászó. A K2-t 2005-ben Kollár Lajos vezetésével Erőss Zsolt és csapata is megkísérelte elérni, de az időjárási viszonyok miatt Erőss Zsolt 8350 méterről kénytelen volt visszafordulni. A Sisapangma 8008 méter magas, alacsonyabb csúcsát, a Central Peaket 1987 októberében egy kilencfős csapatból hatan mászták meg, magyarok ekkor jutottak először 8000 méter fölé.

Erőss Zsolt a különböző expedíciók során készült fotóiból több tárlatot rendeztek, 2002-ben jelent meg A Békás-szorostól a Mount Everestig című önálló fotóalbuma, illetve egy róla szóló könyv. A balesete utáni felépülését, majd az ezt követő újabb csúcstámadásokat A Hópárduc talpra áll című dokumentumfilm mutatja be.

A hegymászó több jótékonysági eseményhez is nevét adta. 2008-ban Gyergyószentmiklós díszpolgára lett, emlékét kopjafa őrzi a többi közt Pilisvörösváron, ahol tíz évig élt. 2013 júliusában felavatták emléktábláját az erdélyi Békás-szorosban lévő Oltár-kő tetején, az ő nevét vette fel szülővárosa, Csíkszereda sportcsarnoka. Tiszteletére több emlékhelyet és emléktáblát állítottak, ezek egyike a Kancsendzönga csúcs lábánál álló buddhista kolostorban található.

Forrás: MTI
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS