350 millió éve is léteztek skorpiók
GRAHAMSTOWN. Egy Dél-Afrikában fellelt, 350 millió éves megkövesedett skorpió a legidősebb ismert szárazföldi állat.
Dél-Afrikában megtalálták az eddigi legidősebb ismert szárazföldi állatot, amely a Gondwanán élt. Eme földtömeg ölelte fel a mai Afrikát, Dél-Amerikát és Ausztráliát, ezenkívül a Pangea szuperkontinens déli részét képezte.
Robert Gess, a Wits Egyetem kutatója bukkant rá a 350 millió éves megkövesedett skorpió maradványaira – többek között egy ollóra és a fullánkra - Grahamstown közelében. Eddig az ilyen korai szárazföldi életre utaló nyomok csak a Pangea északi részéből (Laurázsia) kerültek elő. Az egyedülálló lelet, amely egyébiránt új fajt is képvisel a Gondwanascorpio emzantsiensis nevet kapta. A kutatásról az African Invertebrate folyóirat számolt be.
Gess elmondta, a korai élet a tengerekre korlátozódott és a szárazföld meghódításának folyamata durván 420 millió évvel ezelőtt, a szilur földtörténeti időszakban kezdődött. Az élővilág első, vízből szárazra költöző hulláma növényeket ölelt fel, amelyek a devon időszakban fokozatosan nagyobb méretre és összetettebb struktúrára tettek szert.
A szárazföld eme kezdeti kolonizációját szorosan követték a növényeket és a szerves hulladékokat fogyasztó gerinctelen állatok, úgymint primitív rovarok és ezerlábúak. Körülbelül 416 millió évvel ezelőtt, a szilur időszak végére a skorpiókhoz és pókokhoz hasonló ragadozó gerinctelenek már a szárazföld korábbi telepeseivel táplálkoztak. A karbon időszakra (360 millió éve) pedig a korai gerincesek – négylábú őseink – is elhagyták a vizet, és a gerincteleneket fogyasztották.
Bár tudtuk, hogy Laurázsiát – az egyetlen északi földtömeget, mely a mai Észak-Amerikát és Ázsiát ölelte fel – a kései szilur és a devon alatt változatos gerinctelenek lakták, ezt a szuperkontinenst akkoriban mély óceán választotta el a déli fekvésű Gondwanától.
A szárazföldi állatok legkorábbi kolonizációját alátámasztó bizonyítékok így eddig csak Laurázsia északi féltekéről származtak, és arra nem is volt bizonyíték, hogy a Gondwanát akkorában gerinctelenek lakták volna – mondja Gess.
Ez az első alkalom, hogy biztosan tudjuk, nemcsak skorpiók, hanem a táplálékukul szolgáló fajok is jelen voltak már a devon időszakban. „A lelet alapján az is kiderült, hogy a devon végére a Gondwana Laurázsiához hasonlóan összetett szárazföldi ökoszisztémát hordozott, amely felölelte az akkoriban és némileg később kifejlődő szárazföldi gerinces életformákat ellátni képes gerincteleneket és növényeket” - idézi a kutatót a Híradó.hu portál.
Robert Gess, a Wits Egyetem kutatója bukkant rá a 350 millió éves megkövesedett skorpió maradványaira – többek között egy ollóra és a fullánkra - Grahamstown közelében. Eddig az ilyen korai szárazföldi életre utaló nyomok csak a Pangea északi részéből (Laurázsia) kerültek elő. Az egyedülálló lelet, amely egyébiránt új fajt is képvisel a Gondwanascorpio emzantsiensis nevet kapta. A kutatásról az African Invertebrate folyóirat számolt be.
Gess elmondta, a korai élet a tengerekre korlátozódott és a szárazföld meghódításának folyamata durván 420 millió évvel ezelőtt, a szilur földtörténeti időszakban kezdődött. Az élővilág első, vízből szárazra költöző hulláma növényeket ölelt fel, amelyek a devon időszakban fokozatosan nagyobb méretre és összetettebb struktúrára tettek szert.
A szárazföld eme kezdeti kolonizációját szorosan követték a növényeket és a szerves hulladékokat fogyasztó gerinctelen állatok, úgymint primitív rovarok és ezerlábúak. Körülbelül 416 millió évvel ezelőtt, a szilur időszak végére a skorpiókhoz és pókokhoz hasonló ragadozó gerinctelenek már a szárazföld korábbi telepeseivel táplálkoztak. A karbon időszakra (360 millió éve) pedig a korai gerincesek – négylábú őseink – is elhagyták a vizet, és a gerincteleneket fogyasztották.
Bár tudtuk, hogy Laurázsiát – az egyetlen északi földtömeget, mely a mai Észak-Amerikát és Ázsiát ölelte fel – a kései szilur és a devon alatt változatos gerinctelenek lakták, ezt a szuperkontinenst akkoriban mély óceán választotta el a déli fekvésű Gondwanától.
A szárazföldi állatok legkorábbi kolonizációját alátámasztó bizonyítékok így eddig csak Laurázsia északi féltekéről származtak, és arra nem is volt bizonyíték, hogy a Gondwanát akkorában gerinctelenek lakták volna – mondja Gess.
Ez az első alkalom, hogy biztosan tudjuk, nemcsak skorpiók, hanem a táplálékukul szolgáló fajok is jelen voltak már a devon időszakban. „A lelet alapján az is kiderült, hogy a devon végére a Gondwana Laurázsiához hasonlóan összetett szárazföldi ökoszisztémát hordozott, amely felölelte az akkoriban és némileg később kifejlődő szárazföldi gerinces életformákat ellátni képes gerincteleneket és növényeket” - idézi a kutatót a Híradó.hu portál.
Forrás
Híradó.hu
