250 éves péksütemények darabjaira bukkantak
REGENSBURG. Bajorország keleti részén, egy ásatáson régészek 250 éves péksüteményekre bukkantak, amelyek olyannyira elégtek, hogy kidobták őket.
A leletek között megtalálható egy perec is, ami Silvia Codreanau-Windauer, a Bajor Műemlékvédelmi Hatóság szakembere szerint egyértelműen az eddigi legidősebb perec.
Maradványai mellett zsemle és egy croissant elszenesedett töredékei is előkerültek. Koruk a 18. századra tekint vissza. A péksütemények csak azért maradtak fenn, mert készítésükkor szénné égtek, és a régészek szerint a pék valószínűleg csalódottan dobhatta ki őket.
A Regensburgban található lelőhely - a korábbi Donaumarkt-tér - már eddig is értékes leletekkel szolgált a régészeknek, akik egy 1200 éves faházat is felfedeztek itt. A Duna mentén fekvő helyszínen a tervek szerint múzeumot építenek a bajorországi történelem bemutatására, mivel Bajorország 2018-ban ünnepli szabad államiságának centenáriumát.
Joachim Wolbergs, Regensburg polgármestere rendkívülinek nevezte a maradványokat, amelyek szerinte a mindennapi életbe engednek bepillantást. A péksütemények ma is a mindennapok szerves részét képezik.
Bár a pereceket tipikusan német péksüteménynek tekintik a külföldiek, valójában délnémet és osztrák finomságok. Dél-Németország szívében évszázadok óta a sütési tradíció részét képezi, Bajorországban pedig gyakran a reggelihez fogyasztják Weißwürsttel (fehér kolbász) és édes mustárral.
Codreanu-Windauer a felfedezéssel kapcsolatban elmondta, a perec formája eredetileg egy szerzetes egymásba fonott karját reprezentálta, végül azonban nagyböjti táplálékká vált (mivel vízből és lisztből elkészíthető, alkalmas volt a böjt idejére, amikor a keresztények nem fogyaszthatnak tejtermékeket vagy tojást).
A szerzetesek Bajorország fővárosának, Münchennek szimbólumai. Különféle rendjeik és monostoraik után nevezték el a szabad állam számos híres sörét - az Augustinertől a Weihenstephanig.
Maradványai mellett zsemle és egy croissant elszenesedett töredékei is előkerültek. Koruk a 18. századra tekint vissza. A péksütemények csak azért maradtak fenn, mert készítésükkor szénné égtek, és a régészek szerint a pék valószínűleg csalódottan dobhatta ki őket.
A Regensburgban található lelőhely - a korábbi Donaumarkt-tér - már eddig is értékes leletekkel szolgált a régészeknek, akik egy 1200 éves faházat is felfedeztek itt. A Duna mentén fekvő helyszínen a tervek szerint múzeumot építenek a bajorországi történelem bemutatására, mivel Bajorország 2018-ban ünnepli szabad államiságának centenáriumát.
Joachim Wolbergs, Regensburg polgármestere rendkívülinek nevezte a maradványokat, amelyek szerinte a mindennapi életbe engednek bepillantást. A péksütemények ma is a mindennapok szerves részét képezik.
Bár a pereceket tipikusan német péksüteménynek tekintik a külföldiek, valójában délnémet és osztrák finomságok. Dél-Németország szívében évszázadok óta a sütési tradíció részét képezi, Bajorországban pedig gyakran a reggelihez fogyasztják Weißwürsttel (fehér kolbász) és édes mustárral.
Codreanu-Windauer a felfedezéssel kapcsolatban elmondta, a perec formája eredetileg egy szerzetes egymásba fonott karját reprezentálta, végül azonban nagyböjti táplálékká vált (mivel vízből és lisztből elkészíthető, alkalmas volt a böjt idejére, amikor a keresztények nem fogyaszthatnak tejtermékeket vagy tojást).
A szerzetesek Bajorország fővárosának, Münchennek szimbólumai. Különféle rendjeik és monostoraik után nevezték el a szabad állam számos híres sörét - az Augustinertől a Weihenstephanig.
Forrás
hirado.hu