2020. szeptember 25., 10:03

15 perc hírnévért bármit - A közösségi oldalak hatásai

A VándorLáss nagy mestere, Kovács ,,Kovi” Zoltán egy újabb találkozóra invitálta a közönséget a dunaszerdahelyi Csaplár Benedek VMK bábtermébe. Az est témájának címe: Vajon mennyire környezetromboló az Instagram? Ám nemcsak az Instagramról, hanem a Facebook és a többi közösségi felület kártékony hatásáról is szólt az előadás. Olyanok is részt vettek rajta, akik nincsenek fent egyetlen közösségi oldalon sem.

Fotó: Reczai Lilla

Természetesen anélkül is teljes életet lehet élni, sőt, néha nagy szükség van rá, hogy az ember fel tudjon lélegezni a közösségi felületek mérgező hatásaitól.

Számos tanulmány is bizonyította már, hogy a közösségi médiának környezetromboló hatása van, s az elmúlt pár évben mindenki olvashatott vagy láthatott erre utaló nyomokat.

Az alpinizmus a 20. század végére vált teljesen elterjedté, tehát nem olyan régi ,,találmány”, mégis mára már akkora bizniszt csinálnak belőle egyesek, hogy azzal már csak károkat tudnak okozni a Föld bolygónak. A turisták ugyanis rengeteg szemetet hagynak maguk után (s ezt nem is mindig vandalizmusból teszik), amit például a Himalája hegyről nagyon nehéz elszállítani. Ugyanez vonatkozik a holttestekre is, vannak olyan hegymászók (sajnos), akik nem élik túl az adott expedíciót, ezért ott maradnak. Az emberi ürüléket pedig a túrázók és hegymászók magukkal viszik, mert aki nem érkezik vissza a hegy lábához zacskóval, azt megbüntetik (ugyanis 8000 m magasan az ürülék sem bomlik le).

VándorLáss előadás Dsz
Fotó:  Reczai Lilla

A hondurasi esőerdőkben élő őslakos indiánok számára szinte felfoghatatlan az a tény, hogy kivágják az esőerdő fáit, s így elpusztul az a hely, amit az otthonunknak neveznek.

Mindenki arra a helyre szeretne elutazni, amely nagyon népszerű és gyönyörű képek elkészítéséhez hasznos. Már egy ideje egyfajta fogyasztói társadalomban él az emberiség, amely ezeket a problémákat okozza, vagyis a probléma gyökere maga az ember. A mai világban a szociális média hatalmas térrel rendelkezik, mert övé az egész világháló és természetesen az internet mindenhová kiterjed. Persze ennek vannak pozitívumai is, például online meginni egy sört a rég nem látott külföldi haverokkal, vagy gyors információszerzéshez is alkalmazható.

Negatívumai, hogy elmaradnak a személyes találkozók. Andy Warhol egyszer azt mondta: ,,a jövőben mindenkinek jut majd 15 perc hírnév.” És ez így is van. Mindenki magát akarja megmutatni. 2018-ban több mint egy trilliárd fotó készült a világon.

A mai trend pedig az ,,influenszerek kinevelése”, akik kézről-kézre adják az információt és mindenkinek megmondják a tutit. Sőt, azt is, hova utazzunk, miért és így tovább. Mert mindenki oda akar eljutni, ahol már a többiek is jártak.

Számos filmbéli helyszínt pont emiatt kellett lezárni, vagy turista mentessé nyilvánítani, mert a környezet leélését veszélyeztették az emberek.

VándorLáss előadás Dsz
Fotó:  Reczai Lilla

Trolltunga Norvégiában találáható hegy, amelyet 2010-ben 800 ember látogatott, de  2016-ban már 80 000 ember jött el egy évben a látványossághoz. Izlandra évi kétmillió látogató érkezik, pedig nem olcsó országról van szó. 

A Plitvicei-tavak is sokkal több embert vonzanak, mióta az UNESCO világörökséghez tartoznak. 1949-től évi ezer ember látogatott el oda, a 2018-as adatok szerint már ezer ember/óra engedik be a helyszínre a turistákat. 

A Walker kanyonban a legutóbbi szupervirágzás katasztrófába torkollt, ugyanis a csodálatos látványt mindenki meg akarta örökíteni, ezért az emberek letaposták a völgyet, és lefeküdtek a virágok közé. Csupán azért, hogy jó képek szülessenek a közösségi oldalukra. 

Kovi beszámolója kitért az ételfotózásra is, valamint az ételek posztolására a közösségi oldalakon. Számos séf a ,,ne fotózz, inkább egyél" mottót alkalmazza, ugyanis ne az adott kép legyen a fontos, hanem az ízek és az étel különlegessége.

Mert a pillanatot át kell élni, és nem feltétlenül lefotózni. Az emberek – ha nem fotóznak – úgy érzik, lemaradnak valamiről, de pont ezen kellene változtatniuk.

Ha kicsit tudatosabbak lennének az emberek, s nem a külsőségekre fektetnék a hangsúlyt, hanem a környezet és egymás megóvására, sokkal élhetőbb lenne a bolygó. 

,,Az olvasmányélményeim alapján is szoktam túrautakat kialakítani, és olyan helyszínekre viszem inkább az embereket, amelyek nem mindenki számára ismeretesek. Bár olyannal is volt már tapasztalatom, hogy egy kultikus helyet mindenképpen meg kellett néznünk, különben az emberek megszólták volna, vagy az ismerőseik szólják meg otthon hüledezve: s hogyhogy oda nem vitt el benneteket?" – magyarázta Kovi. 

Az előadás tartalmas volt, még a közönség kérdéseire és kötetlen beszélgetésre is maradt idő. 

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.