105 éve mászták meg az Olümposzt
Az Olümposz elnevezés egyszerre jelent hegységet és egy hegycsúcsot is. A hegység Görögország északi tartományai, Thesszália és Makedónia határa mentén húzódik, nem messze az Égei-tengertől. Maga az Olümposz hegycsúcs (pontosabban: Olümposz-Mítikasz) 2918,8 m magas, Görögország legmagasabb pontja
A görög mitológia szerint itt volt az istenek lakhelye. Nyilván azért gondolták ezt az ókorban, mert már akkor tudták, hogy a legmagasabb, ráadásul akkoriban ember nem tudott feljutni a csúcsra. Erre csak 105 évvel ezelőtt, 1913. augusztus 2-án került sor, amikor két svájci hegymászó, Daniel Baud Bovy (1870-1958) művészettörténész és Frédéric Boissonas (1858-1946) fényképész a görög Chrisztosz Kakalosz társaságában felhatolt ide. A görög férfiról később a Balkánon legmagasabban található menedékházat nevezték el.
Az Olümposz-hegységet több kőzetöv építi fel. A magját vulkáni eredetű kristályos kőzetek (elsősorban gránit, nyíró és nyomó erők hatására kialakult palák stb.) alkotják. A külső rétegek mészkőlerakódásokból jöttek létre. A hegységben ma is szemügyre vehetőek egy korai eljegesedés hatásának nyomai. Az Olümposz-hegység egy legyező szerűen elterülő, hét igen magas, 2800-2900 méteres hegycsúcsból, valamint 46 (2000 m körüli) alacsonyabb csúcsból áll, de tovább 47 (1000-2000 m körüli magasságú) csúcs is található itt. A 2815 m magas Agiosz Antonisz csúcson egy meteorológiai állomás működik, a 2803 m magas Profitisz Iliaszon pedig egy kis kápolna épült.
Az Olümposz-Míkitasz környékét 1938-ban nemzeti parkká kiáltották ki, elsősorban különleges faunája és endemikus flórája miatt.
A hegy megmászása napjainkban is komoly kihívás elé állítja az erre vállalkozókat. Tavaly például két hegymászó életét vesztette, többen pedig kórházba kerültek.
