2020. október 30., 15:33

Petőfi Irodalmi Múzeum – Az Édes Anna és Székely Aladár

A budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum 2020 ősze folyamán két új tárlatanyaggal jelentkezett. Szeptember 22-étől az Édes Anna / Kosztolányi – Trianon 100, október 22-étől pedig az Új vizeken... – Írók és művészek Székely Aladár műtermében című kiállítás látogatható.

Galéria
+3 kép a galériában
Fotó: www.pim.hu
A tárlat rendhagyó módon egyetlen irodalmi mű világán keresztül mutatja be a száz évvel ezelőtti korszakot, és idézi fel Trianon emlékezetét: a történelmi hátteret, a máig velünk élő legendákat és tényeket, a regény keletkezéstörténetét, az alkotásmód sajátosságait, az író szerepvállalásait és útkeresését a történelem szédületében”

– olvasható az Édes Anna / Kosztolányi – Trianon 100 című kiállítás hirdetményében.

A 2021. szeptember 30-áig látogatható kiállítás megtekintése során – Parádi Andrea kurátor és Széki András látványtervező, valamint a digitális installációért felelős Kiégő Izzók jóvoltából – irodalom és történelem valódi összefonódása érhető tetten: Kosztolányi és Trianon, Édes Anna és Kun Béla, Ficsor és Horthy.

Kosztolányi szerint a magyar író Trianonba hal bele.

PIM
Fotó:  www.pim.hu

Az 1926-ban íródott kiváló regény cselekményéből a 20. századi magyar történelem egyik tragikus időszaka bomlik ki, a többrétegű tárlatanyag eközben az író Trianonhoz fűződő viszonyáról, a regény történelmi vonatkozásairól, de a kommün időszakáról, Kun Béla meneküléséről, a vörös- és fehérterrorról és a trianoni nemzedék benyomásairól is mesél. A regény történelmi szövegkörnyezetét felidézve, már az első teremből kilépve érzékeljük, hogy egymást értelmezve szerves egésszé áll össze művészet és história.

A második helyiségben, Vizyék házában a regény cselekményét ismételhetjük át egy megterített asztal mellett ácsorogva. A Kiégő Izzók nevű vizuális csoport különböző digitális eszközöket használva teremt nem mindennapi hangulatot. A 360 fokos videó kivételes vizualitásának segítségével fizikailag is beléphetünk a regénybe, míg Kosztolányi Dezső a mi világunkba nyit be.

Az egyfajta virtuális valóságként is funkcionáló digitális installáció megtekintése után egy újabb teremben folytatódik a fényképekben, levelekben és kéziratokban gazdag kiállítás. Megállhatunk az író könyvespolca mellett, sosem látott fotókat nézhetünk meg Harmos Ilonáról, előkerül egy alig ismert Rippl Rónai-grafika Ady Endréről, s azt is megtudhatjuk, hogy az író vajon miért éppen a Rituale Romanum szertartáskönyv latin nyelvű imáját választotta regénye mottójául.

A Petőfi Irodalmi Múzeumban járva mindenképpen ajánljuk az Új vizeken... – Írók és művészek Székely Aladár műtermében című tárlatanyag megismerését is.

PIM
Fotó:  www.pim.hu

A kiállítás, aminek E. Csorba Csilla és Kovács Ida a két kurátora, a 150 éve született Székely Aladárra, a 20. századi magyar portréfényképezés útját meghatározó fotográfusra kíván emlékezni, felidézve annak életútját, bepillantva műhelyébe, bemutatva az ismert és eddig még nem publikált képeit.

Hogy kik jártak a régi ízléssel szakító, nemzetközi tapasztalatra szert tevő, minden újításra kész művészi fényképészhez, a megmaradt fotók segítségével részben rekonstruálhatjuk. Arisztokraták és polgárok, hazaiak és külföldiek, legfőképpen pedig írók és művészek, Ady és barátai, a Nyolcak festői, a Nemzeti Színház művészei, zenészek és táncosok látogatták a stúdiót, akik barátságukba fogadták a fotóst, és akiket ő örömmel szolgált, támogatott. Küldetésének tekintette, hogy portréfotográfiáin a művészek vonásait, egyéniségét megragadja, a jövőnek megőrizze”

– áll a 2021. január 31-éig látogatható kiállítás tájékoztatójában.

A tárgyanyagban látható pozitív kópiák és negatívok 1977-ben kerültek a Petőfi Irodalmi Múzeumba a Székely-hagyaték részeként.
Galéria
+3 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.