2021. február 27., 13:11

Nagyböjtről a Kossuth Rádió korareggeli műsorában

A közmédia és a Hagyományok Háza közös műsora március első hetében a nagyböjti hagyományokkal foglalkozik. A zenei válogatásban az Utolsó Óra gyűjtéssorozat felvételei szólnak.

A Kossuth Rádió „Hajnali”- Népzenei összeállítás korán kelőknek első márciusi műsorsorozatának középpontjában a nagyböjti időszakhoz kapcsolódó szokások állnak.

A hamvazószerdától húsvétvasárnapig tartó negyven napos nagyböjt a hagyományos paraszti kultúrában az általános elcsendesülés időszakának számított. Tilos volt lakodalmat tartani, mulatságot rendezni, egyes családokban pedig még a füttyszót és a hangos beszédet is kerülték. Sok paraszti közösségben, a halat nem számítva, csak növényi eredetű táplálékot fogyasztottak, még tejneművel sem éltek.

Gyakoriak voltak a nagyböjtben tartott egyházi missziók, amelyeken kiküldött papok celebráltak.  Ilyenkor a híveknek illendő volt gyónni és áldozni, az egyházi szentségek felvétele előtt pedig a haragosoknak ki kellett békülni, és egymástól bocsánatot kellett kérni. Egykor az egész Kárpát-medencében elterjedt volt a negyvenölés szokása. Aki betartotta előírásait, az negyven napon át csak napjával egyszer étkezett, emellett a böjti péntekeket veszteglésben, azaz hallgatásban töltötte.

Nagyböjtben a szórakozási tilalmak mellett is kialakultak hagyományos játékok, elsősorban az ifjúság körében. Ipolyságban a mancsozás volt a lányok és legények csoportos böjti szórakozása. A cifrán díszített mancsozóbotot – amellyel a játék során egy magasba dobott golyót kellett eltalálni – a legények faragták szívük választottjának. Galga mentén ez idő tájt készítették fiatal fiúk a T alakban összerótt gerendákból álló kutyasutut. A forgó alkalmatosságot két legény addig pörgette, amíg a rajta ülők el nem szédültek.

A leányok legismertebb böjti játéka a körben járt tánc, a karikázás volt, amelyre a tánctilalom nem vonatkozott. A néprajzkutatás szerint ez a szokás a fiatal lányok felnőtté avatásának archaikus rítusát hordozza magában.

Általánosan elterjedt volt a Kárpát-medencében, hogy böjti vasárnapokon az ifjú leányok és legények közös énekléssel, egymás kezét fogva vonultak végig a falu utcáin. Ha az időjárás megengedte, akkor több megállót is tartottak, és ügyességi vagy párválasztó játékokkal szórakoztatták magukat. Ilyen volt pl. a sajbózás is, amely során a legények karikát tüzesítettek, azt botjukra tűzték, majd egy suhintással elhajították, miközben kimondták jövendőbeli párjuk nevét.

A műsorban az Utolsó Óra gyűjtéssorozat felvételei, falusi vonósbandák muzsikája szól.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.