2022. december 21., 20:15

HANGOLÓ – Rendhagyó irodalomóra a könyvtárban

A Dunaszerdahelyi Csallóközi Könyvtár 2022. december 19-én rendhagyó irodalomórára invitálta a Neratovicei téri Magyar Tannyelvű Magán Szakközépiskola diákjait. A foglalkozás egy középiskolásoknak tervezett előadássorozat első része, melynek témája kortárs irodalom, mint zene. A könyvtár célja, hogy a diákokat zenével és játékos feladatok segítségével „hangolják”, közelebb hozzák az irodalom szeretetéhez, és ösztönözzék őket az olvasásra, könyvtárlátogatásra.

mezei-adam-mezei-mate-es-a-kozonseg
Médialapozó
Mezei Ádám, Mezei Máté és a közönség
Fotó: Lacza Gergely

A középiskolásokat a könyvtár munkatársa, Zlatarits Anett köszöntötte. Az előadók, Mezei Máté és Mezei Ádám a kora középkortól napjainkig tartó virtuális utazás során mutatták be az irodalom és a zene kapcsolatát, miközben hangszereket is a kezükbe ragadtak és zenével nyomatékosították mondanivalójukat. Máté eredetileg magyar–történelem szakos tanár, de három év tanári gyakorlat után váltott, és jelenleg a nagymegyeri zeneiskolában gitárt oktat. Ádám szintén tanárnak készül, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem hallgatója.

zlatarits-anett
Zlatarits Anett
Fotó:  Lacza Gergely

A két fiatalember először a kora középkorba kalauzolta a dunaszerdahelyi diákokat, Máté és Ádám elmesélték, hogy akkor lényegében csak vokális zene létezett, hangszerkíséret nélkül, és azt is csak a kiváltságosok művelhették.

A vallásos tematikájú dalokat rendszerint a középkor hivatalos nyelvén, latinul adták elő. A testvérpár be is mutatott egy ilyen dalt, de ők már modernebb hangszereléssel, gitárkísérettel adták elő. Máté elmesélte, hogy a korai időkben a zene és a költészet ritkán találkozott, inkább egymás mellett éltek egész a XIX. századig, a blues megjelenéséig (üde kivétel ez alól a históriás énekek korszaka, amelynek műfaja a 16. században, a török hódoltság korában alakult ki, s legismertebb képviselője Tinódi Lantos Sebestyén, lényegében ez volt a régi magyar műzene első műfaja – szerk. megj.).

A blues végleg kinyitotta a zene és a költészet közötti ajtót, és megteremtette annak lehetőségét, hogy az előadó ne csak interpretátor legyen, hanem a saját érzéseit, ötleteit adja elő.

Még a XX. század első felében sem azt tartották szem előtt a költők, hogy verseik megzenésíthetőek-e vagy sem, azonban olyan előadók, mint például Földes László Hobo már vállalkoztak ilyesmire és sikerrel tették (habár azt is le kell szögezni, hogy ebben az esetben Hobo „felbujtóként”, azaz irodalomközvetítőként és előadóként fontos, hiszen a költeményeket egy esetben sem ő zenésítette meg). A testvérpár elő is adott egy Hobo Blues Band szerzeményt, nevezetesen a Középeurópai Hobo Blues II. című dalt, melyben Hobo több irodalmi utalást is elrejt. Mátéék próbálták a közönséget arra ösztönözni, hogy fejtsék meg ezeket az utalásokat, de kezdeményezésük sajnos kevés sikert aratott.

Ezután Bob Dylan munkásságát hozták fel példának, akinek zenéjét és költészetét egyaránt elismerik, az utóbbit ráadásul 5 éve Nobel-díjjal jutalmazták.

A jelenkori magyar kulturális kezdeményezések között pedig már több olyan is akad, ahol szándékosan kapcsolják össze a zenét és a költészetet. Példaként a Rájátszás című projektet említették, ahol „kortárs költők és zenészek dolgozzák át egymás munkáit, hogy közösen valami újat szüljenek.” Az előadás nagy részében a diákok nemigen szólaltak meg, bár Mátéék sok kérdést intéztek hozzájuk. Amikor azonban a szűk másfél órás bemutató óra a végéhez közeledett és arról ment a polémia, hogy milyen szöveg tekinthető szépirodalomnak, igazából akkor lehetett tapasztalni, hogy a diáksereg mintha feloldódna és a vélemények ütköztetése is elkezdődött. Kár, hogy nem akkor kezdődött el az előadás...

mezei-adam-es-mezei-mate
Mezei Ádám és Mezei Máté
Fotó:  Lacza Gergely
Mi is úgy éreztük, hogy az előadás eleje kicsit görcsösen indult, nem igazán volt interakció. Lehet, hogy ehhez ez a reggeli, álmos, téli időszak is hozzájárul, vagy csak egyszerűen nincsenek olyasmihez hozzászokva a tanulók, hogy egy irodalomórát a könyvtárban tartunk, ahol ráadásul még hangszerek is vannak. Lehet bennük gátlás a tekintetben, hogy mennyire merik vállalni a saját véleményüket, nem félnek-e a következményektől, viszont ha ez így van, akkor meg abszolút sikernek érzem a mostani előadást, mert egyrészt a végére kicsit kialakult a dolog, másrészt pedig nekem egy nagyon nagy keresztem és célom folyamatosan a diákjaim között a vitakultúra fejlesztése, mert szerintem az nagyon el van maradva, ráadásul a komplett oktatásügy is hanyagolja. A tanár személye és előadásmódja nagymértékben tudja befolyásolni a tananyagot, ami sajnos tényleg gyakran nem követi a kor szavát és nincs összhangban a diákok igényeivel. Nincsenek egyforma diákok, nincs egyforma osztály, és valahogy a tanár előadóművész is kell, hogy legyen, »el kell adnia a saját portékáját«, és ezt a legjobban úgy tudja elérni, ha meg tudja szólítani a diákokat, tehát olyan hangon tud hozzájuk szólni, amit megértenek”,

fejtette ki Máté.

a-hangolo-kozonsege
A HANGOLÓ közönsége
Fotó:  Lacza Gergely
mezei-adam-es-mezei-mate
+4 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.