Aki ismerte az orvosságot a török áfium ellen: 400 éve született Zrínyi Miklós

2020. május 1., 19:06
Zsebik Ildikó

Nem véletlenül nyilvánította az Országgyűlés 2020-at Zrínyi-emlékévvé, 400 évvel ezelőtt látta meg a napvilágot Zrínyi György és Széchy Magdolna fiaként a későbbi költő és hadvezér, Zrínyi Miklós. Születésének pontos időpontja vitatott: az újabb kutatások szerint nem május 1-én, hanem 3-án látta meg a napvilágot Csáktornyán.

Sajnos, már 6 éves korára árvaságra jutott, így  II. Ferdinánd  gondoskodott jezsuista neveltetéséről. Az ifjú Zrínyi roppant műveltségre tett szert, hiszen  6 nyelven beszélt. Családi hagyományként hozta magával a magyar, a horvát és az olasz ismeretét, közben tanulmányai során kitűnően megtanult latinul, sőt németül és törökül is értett. Európai szintű könyvtárra tett szert.

Elsősorban politikusnak, katonának tartotta magát, miközben a magyar barokk irodalom legfényesebb csillagává vált.

Birtoka védelmében állandó harcokat folytatott a törökökkel, miközben azt is megtapasztalhatta, hogy a Habsburgok nem támogatják a török elleni támadó háborút. Foglalkoztatta egy független nemzeti párt és egy Habsburgoktól független, magyar nemzeti királyság gondolata is, ám céljának a török kiűzéset tartotta.

Megépítette Új-Zrínyivárat, és szövetséget kötött Wesselényi nádorral és Nádasdy Ferenccel. Amikor a császár látta, hogy az osztrák sereg képtelen feltartóztatni a Bécs felé irányuló török támadást, I. Lipót magyar főparancsnokká nevezte ki Zrínyit, aki az 1663–64. évi háborúban látványos sikereket ért el. Téli hadjáratára pedig már egész Európa felfigyelt.

Sikereinek teljében azonban a főparancsnoki posztról leváltották. A Habsburg uralommal elégedetlenek ekkor már benne és Péter öccsében látták támaszukat. Miklós pedig új terveket szőtt a magyar államiság újraépítéséről. A megvalósításra azonban nem maradt ideje, hiszen

1664. november 18-án Csáktornya mellett egy főúri vadászaton egy vadkan a lábán és a fején megsebesítette.

A fejsérülés bizonyult a súlyosabbnak, az állat agyara hátul a nyakcsigolyánál hatolt be, és elöl a toroknál jött ki, a vérzést pedig nem sikerült elállítani.

Sokan nem tudták elfogadni a baleset hírét, összeesküvésről, balesetről beszéltek, hiszen Bécsnek jól jött a magyar főúr halála.

Ami Zrínyi irodalmi műveit illeti, kezdetben verseket írt, majd fő művén, a Szigeti veszedelem c. eposzán dolgozott, amelyben a dédapjának állított örök emléket. Műve 1651-ben jelent meg először Bécsben. Írt továbbá hadtudományi munkákat is, ezek közül Az török áfium ellen való orvosság (1661) című a legismertebb, melyben Machiavelli hadi tanait alkalmazta a magyar viszonyokra. Ebben az alkotásában foglalkozik többek között az  állandó magyar hadsereg felállításának, a haza felszabadításának és a régi magyar hírnév helyreállításának gondolatával.

Nemcsak irodalmi munkáival, politikusi és katonai tevékenységével is maradandót alkotott. Kár, hogy a koronajárvány miatt meghiúsulhatnak  azok a programok, amelyek arra lettek volna hivatottak, hogy bemutassák a széleskörű közönségnek papírra vetett gondolatai és tettei által Zrínyi Miklós nagyságát.