2021. szeptember 30., 19:54

15 éve hunyt el Sütő András

Épp ma 15 éve, hogy életének 80. esztendejében,  2006. szeptember 30-án Budapesten elhunyt Sütő András Kossuth-díjas író, az erdélyi és a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja, lapszerkesztő, közéleti személyiség.

sütő Amdrás

1927-ben, a többségében románok lakta Pusztakamaráson született földműves szülők gyermekeként. 1940 őszétől a nagy hagyományokkal rendelkező nagyenyedi Református Kollégium diákja lett, öt évvel később pedig beiratkozott a kolozsvári Református Gimnáziumba. Ebben az esztendőben, 18 évesen jelent meg nyomtatásban első írása  Levél egy román barátomhoz címmel. Fiatalon számos erdélyi lapnak dolgozott, 1959-től 1989-ig pedig az Új Élet főszerkesztője volt.

1970-ben jelent meg máig legismertebb alkotása,  az Anyám könnyű álmot ígér című naplóregénye

a bukaresti Kriterion Kiadónál, amely a szélesebb hazai közvélemény figyelmét is felkeltette a nemzetiségi magyar irodalmak, s általában a nemzetiségi lét iránt, amelynek gondjai Sütő munkásságának központi elemét képezték. Vallomás ez a mű a mezőségi Pusztakamarás, saját családja valamint a nemzetiségi lét múltjáról, gondjairól, reményeiről, a megmaradásáról.

Drámaíróként 1975-ben debütált, színpadi művei az emberiség történelmének kiélezett pillanatait idézik meg, azokat, amelyek a XX. század emberét különösen foglalkoztatták./ Egy lócsiszár virágvasárnapja, Csillag a máglyán, Káin és Ábel, A szuzai mennyegző/

Esszéi külön fejezetet alkotnak életművében. Ezek elsősorban az anyanyelv és az anyanyelvi kultúra védelmében születtek.

A nyolcvanas évek második felében a román politika megtiltotta színdarabjainak bemutatását, új műveinek kiadását sem engedélyezte.

Ettől kezdve drámáit kizárólag Magyarországon játszották, új műveit ott jelentették meg.

1990. március 19-én a marosvásárhelyi RMDSZ-központ elleni támadás során az írót brutálisan bántalmazták, bordatörést szenvedett, fél szemére pedig megvakult.

Előbb Budapesten ápolták, majd Amerikában kezelték.

Ugyancsak ebben az évben a Magyarok Világszövetsége tiszteletbeli elnökévé, illetve a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány elnökévé választották,

1992-ben Kossuth-díjat, 1996-ban Magyar Örökség-díjat kapott, 1997-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével, 2002-ben köztársasági elnöki Érdeméremmel, 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjével tüntették ki.

Életének 80. évében, 2006. szeptember 30-án  hosszan tartó betegség után melanómában hunyt el. Temetésére október 7-én Marosvásárhelyen került sor. Végső nyugalomra az ottani  református temetőben helyezték.

Sütő Andrásról  többek között Görömbei András, Bertha Zoltán és  Ablonczy László írt monográfiát.

Megosztás
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!