2021. augusztus 15., 09:04

Nagyboldogasszony ünnepe – Szűz Mária mennybevétele

A Katolikus Egyház augusztus 15-én Szűz Mária halálát és mennybevételét, vagyis Nagyboldogasszony napját ünnepli, mely kötelező ünnep és katolikus egyház legnagyobb Mária-ünnepe, egyúttal Magyarország védőszentjének napja.

Szűz Mária
Fotó: ma7

Az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint a Megváltó édesanyjának, Máriának holttestét nem engedte át a földi enyészetnek, hanem röviddel halála után föltámasztotta és magához emelte a mennyei dicsőségbe.

Szent István király olyan fontosnak tartotta Mária égi születésnapját, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot Szűz Mária oltalmába. Ezért nevezzük őt Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariae-nak. Szent István 1038-ban Nagyboldogasszony napján hunyt el.

XII. Piusz pápa 1950. november 1-jén hirdette ki hittételként, hogy a

Boldogságos Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe”.
Népszokások

Ezen a napon a hívők közül sokan Mária-kegyhelyekre zarándokolnak, sok helyütt körmenetekkel és az országszerte rendezett búcsúkkal ünneplik a Szűzanyát, leginkább a Nagyboldogasszonynak szentelt templomok plébániái készülnek erre a napra nagyobb ünnepléssel.

A két Boldogasszony-ünnep köze, vagyis nagyboldogasszony (augusztus 15.) és kisboldogasszony vagy Kisasszony vagyis Mária születésnapja (szeptember 8.) varázserejű időszaknak számít, ekkor kell szedni a gyógyfüveket, ki kell szellőztetni a hombárt, s a téli holmit, a ruhafélét, hogy a moly bele ne essen.

A búzát is ekkor kell megszellőztetni, hogy ne legyen dohos, és ne essen bele a zsizsik. A hiedelem szerint az ebben az időszakban ültetett tyúk az összes tojását ki fogja költeni.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.