2022. április 16., 16:28

Joseph Ratzinger - XVI. Benedek emeritus pápa 95 éves

Joseph Aloisius Ratzinger, a későbbi XVI. Benedek pápa 1927. április 16-án született a bajorországi Marktl am Innben.

Benedek pápa
Fotó: TASR

Apja csendőrtiszt, anyja a férjhezmenetele előtt szakácsnő volt. A család az apa nyugdíjazása után Traunstein mellett telepedett le és gazdálkodott (Salzburgtól 30 km-re nyugatra). 1941-ben Josephnek is kötelezően be kellett lépnie a Hitlerjugend ifjúsági szervezetébe. 1943-ban besorozták és Magyarországon tankcsapdákat kellett állítania. A háború végén fogságba esett. A szabadulása után beiratkozott a papi szemináriumba.

1951-ben, 24 évesen szentelték pappá. Lelkipásztori munkája mellett szemináriumi tanár is volt. Több egyetemen is tanított 1977-ig, ekkor VI. Pál pápa müncheni-freisingi érsekké, majd bíborossá emelte.

1981-ben II. János Pál pápa Rómába hívta és a Hittani Kongregáció prefektusává nevezte ki (az 1544-ben III. Pál pápa által alapított egykori Inkvizíció és egyházi cenzúrahivatal hitvédelmi utódszervezete megváltozott föladatokkal). Őt tartották a Vatikán egyik legbefolyásosabb emberének, a pápa szürke eminenciásának.

II. János Pál halála után 78 éves korában választották meg az Anyaszentegyház 265. pápájának.

hivatalosan megadott számba nem számítanak bele minden pápát és ellenpápát. Egy másik sorszámot is emleget a fáma: Malakiás ír püspök állítólag 1143-ban keletkezett pápalistáján, ahol a későbbi egyházfők név és születési hely szerint és jellemző tulajdonságaik alapján vannak fölsorolva, a 111. – vagy ha az ugyancsak említett 10 ellenpápát leszámítjuk, akkor a 101., az utolsó előtti pápa XVI. Benedek. - A katolikus egyház ezeket a híreket hamisnak tartja.

A pápai nevét Ratzinger Európa védőszentje, Nursiai Szent Benedek rendalapító és az I. világháború idején az egyházat a béke pápájaként kormányzó XV. Benedek nyomán választotta.

Az ő művüket és az elődje irányvonalát (akinek legfőbb tanácsadója volt) kívánta folytatni a II. vatikáni zsinat szellemében.

Ratzinger nézeteiben a '60-as évektől kezdődően (valószínűleg az akkori radikális diákmozgalmakra való visszahatásként) egyre tradicionalistábbá és konzervatívabbá vált. A volt tanártársát, a népszerű radikális teológust, Hans Küngöt is eltiltotta a tanítástól.

II. János Pál pápához hasonlóan kiállt a papi nőtlenség (cölibátus) mellett, ellenezte a nők papi szolgálatát, a születésszabályozást, az egynemű párkapcsolatok (homoszexualitás) hivatalos elismerését, a magzatelhajtás és a kegyes halál (abortusz és eutanázia) engedélyezését és bírálta a relativizmus diktatúráját.

Folytatta viszont az elődje, ill. a II. vatikáni zsinat által megindított vallások közötti párbeszédet.

XVI. Benedek pápasága alatt mentették föl többek között Richard Williamson angol papot is a kiközösítés alól, ami azzal együtt, hogy az említett épp az exkommunikáció föloldása előtt pár nappal adott interjújában kétségbe vonta a II. világháború alatti holokauszt során alkalmazott elgázosítás hitelességét, óriási botrányt váltott ki. Benedek pápa elismerte ugyan, hogy a Vatikán hibát követett el a kiközösítettek visszafogadásával, de a döntést nem változtatta meg.

Fölháborodást váltottak ki a pápa 2006-os regensburgi beszédének félreértelmezett szavai is, amikor Mohamed prófétát - II. Manuel bizánci császár szavait idézve - úgy jellemezte, hogy „csak gonosz és embertelen dolgokat hozott” a világnak. XVI. Benedek ezt követően többször is bocsánatot kért a muszlimoktól.

Bocsánatot kért azoktól is, akiket gyermekkorukban papok zaklattak szexuálisan, és egyúttal ez utóbbiak megbüntetését és a hasonló visszaélések megakadályozást is szorgalmazta.

XVI. Benedek pápasága alatt számos boldoggá és szentté avatási eljárást kezdeményezett (többek között elődje Karol Wojtyla - II. János Pál pápa esetében is), kiadott három fontos enciklikát (pápai körlevelet): Deus caritas est (a keresztényi szeretetről), Spe salvi (a megőrző reményről) és Caritas in veritate címen (a szeretetről és igazságról). Egyértelműen elítélte az egyház történelmi vétségeit, többek közt a középkori inkvizíció módszereit (amely utódintézményének a vezetője volt hosszú ideig a pápává választását megelőzően).

XVI. Benedek pápa az egészségi állapotából kifolyólag kevesebbet utazott ugyan, mint elődje, de több tucat helyet meglátogatott ő is (nemcsak Németországba és Ausztriába, de számos más európai országba és a Közel-Keletre, Afrikába és Amerikába is többször ellátogatott, és volt Cseh- és Horvátországban is).

2013 elején nagy meglepetést váltott ki az egyházfő azon bejelentése, hogy idős kora és az egészségi állapotának romlására miatt lemond a hivataláról. 

Nem szokás az ilyesmi a pápaság történetében. Korábban csak két másik pápa: V. Celesztin és XII. Gergely döntött így még a középkorban.

A pápa bejelentése után megindultak a találgatások. Összefüggésbe hozták a lemondását többek között az egyházon belüli szexuális visszaélésekkel és korrupciós ügyekkel is. Ezeket a híreszteléseket a Szentszék hamisként és az egyházra károsként ítélte el.

XVI. Benedek kiérdemesült pápa a lehetőségekhez mérten a lemondása után is részt vesz az egyház életében (szentmiséket látogat, többször találkozott és tanácskozott az utódjával, és meglátogatta a szülőföldjét is).

Akárhogyan ítélik is meg Joseph Ratzinger - XVI. Benedek pápa működését, határozott nézetei, mondhatni szigorúsága mellett a keresztényi megbocsátásra is számos példát mutatott számunkra. A pápává választását megelőzően közölt műveinek és a pápaként kiadott útmutatásainak köszönhetően pedig a római katolikus egyház egyik legnagyobb korunkbeli tanítóját tisztelhetjük benne.
Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.