2020. szeptember 13., 18:26

Esterházy János Emléknap: Ne tűnjön el a magyar és a lengyel nemzet nagy vértanújának az emléke!

Felemelő érzéssel, lelkileg feltöltődve Esterházy János szellemi hagyatékának erejével távozhattak a zarándokok az alsóbodoki Esterházy zarándokközpont emléknapjáról. A mártír gróf újratemetésének harmadik évfordulója alkalmából megrendezett emlékünnepséget a koronavírus járvány miatt idén szűkebb körben voltak kénytelenek megtartani, de a hívek tudomást szerezhettek arról, hogy Isten Szolgája Esterházy János boldoggá avatási perének folyamata jól halad.

Médialapozó
Fotó: Horváth Szomolai Andrea
Puss Sándor atya szentmisét celebrál

Szűkebb, családiasabb körben került sor idén az Esterházy János földi maradványai végső nyugalomra helyezésének harmadik évfordulója alkalmából rendezett emlékünnepségre az Alsóbodoki Esterházy János Zarándokközpontban.

Annak ellenére, hogy a koronavírus-járvány és a Magyarországgal való határzár több száz zarándokot megakadályozott abban, hogy személyesen vegyen részt a kegyeleti ünnepségen, a jelenlevő hívek szeretetben és összetartozásban fogadták az áldást, az erősítést, az Isten Szolgája Esterházy János kegyhelyén való megszentelődést, és a mártír gróf példájára imádkoztak egymás boldogulásáért, egészségéért és Esterházy János mielőbbi boldoggá avatásáért.

A zarándokközpont területén minden hívő és látogató szabadon látogathatta meg a Szent Kereszt Felmagasztalása Kápolnát, megtekinthette az Esterházy János Múzeum tárlatát, és végigjárhatta a Hűség Keresztútja egyes stációit, miközben lelki-programok zajlottak a szabadtéri színpadon.

alsobodok_esterhazy_zk_emleknap6.jpg
Fotó:  Horváth Szomolai Andrea
Az alsóbodoki asszonykórus tagjai

A 2020-as év emléknapja előkészítője egy 2021-es kerek évfordulónak, Esterházy János születésének 120.évfordulójának. A központban a zarándoknap alkalmából levetítésre került az örökség című, lengyel-magyar koprodukcióban készült dokumentumfilm egy részlete is, amely az Esterházy család sorstragédiáját hivatott feldolgozni.

A zarándokközpont él és lélegzik, büszkék arra, hogy az elmúlt év folyamán is több ezer zarándok, látogató rótta le a kegyeletét a kápolnánál, az egyes emlékhelyeknél és fejlődött az Esterházy János múzeum is. Az emléknap alkalmából Lanz Roland, történész támogatásával kiadott, egy a zarándokközpont mindennapjairól és Esterházy János életéről és tanúságtételéről szóló füzetet is sikerült bemutatni és terjeszteni – tudtuk meg ifj. Csámpai Ottótól, a zarándokközpont igazgatójától.

Az emléknap előestéjén a keresztény jövő építésének és Esterházy János tanító életszentségének jegyében a hitükben gyarapodni vágyó fiatalok lelki együttlétben részesülhettek a zarándokközpontban. Molnár Imre, Esterházy János életének kutatója szerint az ifjúsági lelkinap, amelyet virrasztással, beszélgetéssel, éjszakai keresztútjárással egészítettek ki, nagyszerű alkalom volt arra, hogy a hívek lélekben felkészüljenek az emléknap szakrális atmoszférájának befogadására.

Zoboralja rendkívül gazdag hagyományokkal rendelkezik, amelyek őrei a zoborvidéki és zoboralji népi csoportok. Az emelkedett, szakrális légkörben zajló emléknap során a Nyitra-vidéki ősi hagyománykincs megelevenítésével a Pogrányi Nagyharang hagyományőrző csoport, a Nyitragesztei Téliződ hagyományőrzői női éneklőcsoport és az Alsóbodoki Női Éneklőcsoport ékesítették Isten Szolgája Esterházy János emlékezetét. Csengő, tiszta hangon szólt a gyermekek alkotta Arcanum ifjúsági kórus is. A népi csoportok és a déli harangszót követő közös imádság után a zarándokok végigjárták a Hűség keresztútját. Esterházy János hűségéből merítve keresték a hívek Krisztus arcát a Szent Kereszt Felmagasztalása kápolna felé vezető stációknál.  Az egyes állomásoknál az imák szövege az alsóbodoki és a környékbeli településekről származó hívek olvasatában hangzott el.

keresztút
Fotó:  Neszméri Tünde
A keresztúton

A hívek a stációbeli imáknál arra kérték az Urat, segítse meg Isten Szolgája Esterházy János boldoggá avatási perét. A per posztulátora, Pawel Czebula atya a magyarországi határzár miatt személyesen nem vehetett részt az emléknapon, de levelét felolvasták.

„Hálaadás a hit és a szeretet ajándékáért, amely olyan szépen meghozta gyümölcsét Jánosban. Méghozzá úgy, hogy soha nem félt a kereszttől és az áldozattól és mindig megbocsátott, imádkozott és szenvedett üldözőiért is. Adjunk hálát Istennek János hű, tanúságtevő életéért, boldoggá avatási eljárásáért és az ezzel járó összes nehézségért is. Kérjük, Jánoshoz hasonlóan, hogy ismerjük meg és teljesítsük Isten boldogító akaratát. Bizalommal kérjük a hűséget és a szeretetet, ellenségeink iránt is. A mi jelünk, utunk és győzelmünk Krisztus Keresztje. Ezen az úton támogassanak Szentjeink, de támogassuk egymást mi is kölcsönös közbenjáró imával” – biztatta a híveket levelében a posztulátor.

Tanúságtétellel szolgált Balga Zoltán, a prágai magyar misszió plébánosa és Piotr Bess lengyel szobrász, aki gondolatait levélben küldte el. A lelki-program alatt a zarándokok megtekinthették a színpad előtt az Imádkozó Esterházy öntvényt, amelyet Piotr Bess ajánlott fel a központnak.

A program a szentmisében csúcsosodott ki. Az Isten Szolgája Esterházy János és a mellette szenvedett magyar és szlovák vértanú papok boldoggá avatásáért, a közép-európai népek megbékélésért szándékkal tartott szentmisét Puss Sándor, jezsuita szerzetes celebrálta. Homíliaként felolvasták Márfi Gyula, nyugalmazott veszprémi érsek levelét, aki őszinte sajnálatát fejezte ki, hogy a koronavírus járvány miatt nem érkezhetett meg személyesen Alsóbodokra.

„Esterházy Jánossal kapcsolatban két erényt tartok kiemelkedőnek: az egyik az igazságosság, a másik pedig a szeretet. És ezekhez járult hősünknél a hősies bátorság, illetve a kereszt vállalása. Meg kell még említenem a szülőföld iránti szeretetét. Az erre való emlékezés napjainkban különösen is aktuális. Amikor sok magyar fiatal is azt tartja hazájának, ahol legkevesebb munkával a legtöbb pénzt keresheti: ebben a korban igazi példakép lehet Esterházy, aki mindhalálig hű maradt hazájához. Szeretném még kihangsúlyozni, hogy hősünk úgy szerette hazáját illetve magyar testvéreit, hogy nem volt sem fajimádó, sem fajgyűlölő, még kevésbé kozmopolita globalista” – hangzott el Márfi Gyula levelében.

A szentmise előtt és után sor került az Esterházy emlékplakett átadására. A közelmúltban elhunyt Tóth Klárát, aki posztumusz díjat kapott, Bárdos Gyula, a Csemadok országos titkára méltatta. Szintén posztumusz díjat kapott Buják Vince, hagyományőrző fafaragó-művész, akinek özvegye vette át az elismerés plakettjét. Emlékérmet vehetett át Rastislav Kočajda építész, a zarándokközpont megtervezője, a zarándokközpont megálmodójának, Paulisz Boldizsárnak jó barátja. Az építészről Paulisz Marián, Alsóbodok polgármestere mondott laudációt. Molnár Imre történész szerint kiemelkedően fontos szerepe van annak, hogy a díjazottak között szlovák nemzetiségű ember is szerepel, mindez szimbolizálja a toleranciát, a nemzetek közötti megbékélés gondolatát, mindazt, amit Esterházy János örökül hagyott nekünk.

alsobodok_esterhazy_zk_emleknap5.jpg
Fotó:  Horváth Szomolai Andrea
Paulisz Marián és Rastislav Kočajda

Alsóbodokra Marek Jędraszewski, krakkói érsek, metropolita is elküldte Esterházy Jánosról írott üzenetét. Az érsek hangsúlyozta, a V4-ek országainak és a híveknek is szükségük van egy olyan patrónusra, akinek igéje igen-igen, nem-nem volt és akinek az életpéldája sok keresztényt megszégyeníthet.

„Ne tűnjön el a magyar és a lengyel nemzet nagy vértanújának, az ő életének az emléke. Ne vesszenek el azok az értékek, amelyekért ő életét adta. Bízom benne, hogy Isten szolgáját, Esterházy Jánost hamarosan az oltár dicsőségébe emelik”.

keresztút
+9 kép a galériában
Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!