A szeretet, az imádság, a megbocsátás szentjeinek ereklyéi Dunaszerdahelyen
Különleges napnak lehettünk tanúi május 27-én Dunaszerdahelyen. A Lengyel–magyar akadémia címmel meghirdetett eseményre a Nagyboldogasszony-és Szent György-plébániatemplomban, illetve a Városháza Makovec-termében került sor. E különleges napon elsősorban a felejthetetlen Szentatya, Szent II. János Pál, valamint Boldog Jerzy Popieluszko atya ereklyéi érkeztek a városba.
Az előadás-sorozat a plébániatemplomban kezdődött, ahol a helybeli atya, Bozay Krisztián köszöntötte a meghívottakat: elsősorban az előadókat és minden megjelent hívőt.
Először P. Pawel Cebula minorita atya –aki egyben a szentmise főcelebránsa és szónoka (is) volt – beszélt Szent II. János Pál pápa Mária-tiszteletéről. Pár gondolatot kiemelünk az előadásból: Karol Wojtyla krakkói püspöki kinevezésekor választott jelmondatát pápává választásakor is megőrizte – „Totus Tuus” (Egészen a Tied). Mély nyomot hagyott mindenkiben az a bizonyos 1981. május 13-i esemény, amikor a Szent Péter téren rálőttek II. János Pál pápára. Ezen esemény kapcsán a Szent Szűz megmutatta anyai oltalmát,és megvédte gyermekét.
A Szentatya új lendülettel, áhítattal, buzgalommal foglalkozott a Mária-jelenésekkel, kiemelten a katekéziseiben. Megírták róla, hogy ő volt az egyetlen pápa, aki több mint száz Mária-kegyhelyre ellátogatott a világon, majd több kontinenst és országot a Szeplőtlen Szűz oltalmába ajánlott.
Egy francia újságírónak elmondta, hogy felnőttként tért meg, és elsősorban Grignon Szent Lajos Mária tanításában lelt életszentségre. Ezért a Redemptoris Mater, vagyis Az Üdvözítő Édesanyja című enciklikában nem a Mária-kultusz vetületeit, hanem Mária alaptulajdonságait akarta elmélyíteni az Egyház és Krisztus misztériumának fényében. A Szentatya még gyermekként, kilencéves korában elveszítette édesanyját, majd bátyját és huszonegy évesen az édesapját. A Mária-tiszteletről tanúskodott elsősorban jelmondata, majd címerében az M betű. 1984. március 25-én a világ minden népét felajánlotta Szűz Mária Szeplőtelen Szívének, különösen Oroszországot. A 2003-as évet a Rózsafüzér évévé nyilvánította a világ békéjéért és a családi élet szentségéért. A Szentatya a végrendeletében mindent s mindenkit a Szűzanya oltalmába ajánlott. Életével tanúbizonyságot tett arról, hogy feláldozta magát Istennek és embertársainak a Szűzanya által.
Az atya beszámolója után a résztvevők Waszkiewicz Lőrinc lengyel atyától hallhattak beszámolót, aki Szent Józef Sebastian Pelczar lengyel teológus, kánonjogász, püspök és rendalapítót mutatta be, akinek könyveiből maga Szent II. János Pál és Boldog Jerzy Popieluszko atya is tanult. XI. Pius pápáról szóló könyvét a mai napig a legjobbak között tartják számon. Huszonkét évig volt a Jagelló Tudományegyetem rektora, ahol munkatársa volt Esterházy János nagyapja,Stanislaw Tarnowski gróf, a neves lengyel történész is. Létrehozta a Miasszonyunk, a Lengyel Korona Királynője társulatot, és Krakkóban megalapította a Jézus Szentséges Szíve Szolgálói Kongregációt. Az ő ereklyéjét az ekeli katolikus plébániatemplomban lehet tisztelni.
Molnár Imre történész a kiengesztelődés mártírját, Boldog Jerzy Popieluszko atyát mutatta be a híveknek. Beszámolójában Boldog Jerzy atyát is idézte:
Az atyát 1972-ben Stefan Wyszynski bíboros szentelte pappá. Jerzy atya már fiatal papként a nép szolgálatában végezte szolgálatát, így lett a lengyel Szolidaritás független szakszervezet káplánja. Ebben az időben felcsillant a remény, hogy a kommunizmus hatalmából –Moszkva fogságából – ki lehet törni. Élesen bírálta a rendszert, az igazságtalanságot, aminek következményeként megfigyelték, megfenyegették, letartóztatták. A szeretetet, az imádságot, a megbocsátást használta lengyel testvéreivel együtt a lélektelen rendszerrel szemben. 1984-ben halt vértanúhalált embertelen körülmények között. Ennek idén lesza 40. évfordulója. Ezen alkalomból kiállítással emlékeznek rá Dunaszerdahelyen (is).
Jerzy Popieluszko atya méltán érdemelte ki „a lengyel Brenner János” címet, hiszen őt is brutális kegyetlenséggel ölték meg (Popieluszko atyát fadoronggal leütötték és véresre verték, majd egy víztárolóba dobták, Boldog Brenner János atyát pedig harminckét késszúrással végezték ki).
Jerzy Popieluszko atya temetésén több százezren vettek részt. II. János Pál pápa „az igazság, az igazságosság és az emberi méltóság védelmezőjének” nevezte őt.
A beszámoló után szentmise következett, amelyen Pawel atya homíliájában megjegyezte: „Popieluszko atya 1982-től miséket mutatott be a hazáért. Jelmondata a »Győzd le a rosszat jóval!« volt, ami gyakorlatilag a megbocsátást jelenti. 1996-ban, amikor II. János Pál pápa Győrbe látogatott, Jerzy atya édesanyja, Marianna is elkísérte. Bár fiát több napig kínozták, azt mondta: »Imádkozom gyilkosainak megtéréséért.«”
A szentmise után a dunaszerdahelyi Városháza Makovec-termében folytatódott a rendezvény a Több mint barátság című baráti kerekasztal-beszélgetéssel, melyet Pomichal Krisztián, a Mathias Corvinus Collegium felvidéki ügyekért felelős igazgatója vezetett.
Megnyitó beszédet Karaffa Attila alpolgármester úr mondott. A beszélgetésen részt vett Pawel Cebula atya, Molnár Imre és Bozay Krisztián atya is. A hozzászólásokból kiderült, hogy milyen szerepet játszanak életükben a szentek, különösen Boldog Jerzy Popieluszko atya, illetve Szent II. János Pál pápa, valamint azt is megtudtuk, hogy hogyan kerültek az ereklyék Dunaszerdahelyre.
Dr. Puha György alpolgármester úr zárszavában köszöntet mondott eme nemes ereklyeadományokért, amelyekben most Dunaszerdahely városa részesült. Megköszönte a Mathias Corvinus Collegium felvidéki tagozatának, a Pázmáneum Polgári Társulásnak, valamint a Bíró Márton Polgári Társulásnak, hogy a helybeli katolikus plébániával karöltve Dunaszerdahely Városa is részt vállalhatott eme nemes rendezvényben.
A beszélgetés egyes részei között ifj. Mezei Ernő lengyel–magyar zongoradarabokkal tette meghittebbé és színesebbé a programot.A hallgatóságnak felemelően szép estében volt része, mely ereklyetisztelettel zárult.
