2022. május 4., 07:33

A Komáromi Imanap a „Krisztusi évbe” lépett

Idén a XXXIII. Komáromi Imanapra készülnek a szervezők. A világjárvány után immár megrendezhető a Szent András Bazilikában, de két évig csak a világhálón követhették a hívek az eseményt.

Pázmáneum
Fotó: Pázmáneum

Május 8-án a bazilikában Szentségimádással kezdődik az imanap, amelyet Lépes Lóránt atya, a Felvidéki Mária Rádió vezetője végez. Utána következik a szabadtéri keresztút PaedDr. Farkas Zsolt és Andruskó Gyula lelkiatyák vezetésével a Megye és Nádor utcában. A délutáni imaórára, a Nónára a bazilikában kerül sor a komáromi katolikus hívek vezetésével. A szentmise előtt a magyar hitvallókról emlékeznek meg Karaffa Attila vezetésével a szervezők. 16 órakor kezdődik a főpapi szentmise, amelyet Mons. Orosch János nagyszombati érsek mutat be oltártestvéreivel együtt.

A hívek a szentmisét követően kézbe vehetik a Jópásztor Hírlevél legújabb számát, illetve emléklapot is kapnak majd. Mint minden évben, a perselyadományokból a felvidéki magyar kispapoknak teológiai és liturgikus könyveket vásárolnak majd a szervezők.

Az Egyetemes könyörgésekben is elhangzik az Imanap központi kérése:

Ne engedd, hogy nyájad pásztorok nélkül maradjon, adj keresztény magyar közösségünknek magyar papokat, szerzeteseket és magyar főpásztort, akik biztosítják számunkra örök igazságaid magyar nyelven történő hirdetését!”

A Komáromi Imanapok létrehozásának gondolata a felvidéki magyar hívek és papok közös kezdeményezéseként a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom egyházi programja keretében született 1990 tavaszán. Az első megbeszélésre Léván került sor negyvenhat szlovákiai magyar lelkipásztor jelenlétében. Fő célkitűzése: a szlovákiai magyarságot egyesítő közös imádság felvidéki magyar papi és szerzetesi hivatásokért, magyar főpásztorért, valamint magyar püspökségért. Az első Imanapot 1990. június 3-án, pünkösd ünnepén rendezték a komáromi Szent András-templomban. A második Imanapot a Szent Rozália-templom előtti téren, a későbbieket pedig a Klapka téren, illetve a Szent András-templomban tartották. Mivel egyesek szerették volna politikai indíttatású rendezvénynek beállítani az Imanapokat, ezért azok szervezését 1995-től a Jópásztor Alapítvány (majd a Jópásztor Társulás) vette kézbe az imanapi szervezőbizottsággal együtt. 2006-tól a Pázmaneum Társulás is csatlakozott a szervezőkhöz. A részvételi arány a XII. Imanapig növekedett, illetve állandósult. 2001-ben, a XII. Imanapon Ján Sokol nagyszombati érsek kategorikusan visszautasította a magyar katolikusok Memorandumban megfogalmazott kéréseit, s ennek következtében a hívek részvételi aránya ezt követően stagnált, sőt csökkent. Lénár Károly atya az Imanapokon gyakorta buzdított a magyar papság egységére, s emiatt sok támadás is érte őt. Sokan befejezettnek gondolták az Imanapok sorozatát, amikor Orosch János atyát 2004-ben püspökké szentelték, ő azonban további imára buzdított. Voltak, akik megoldottnak tartották a magyar főpásztor kérdését, s akadtak olyanok is, akik egyenesen feleslegesnek gondolták az Imanapokat.

Pázmáneum
Fotó:  Pázmáneum

Lénár atya halálát követően már-már úgy tűnt, megszűnik a Komáromi Imanapok rendezvénye, a Pázmaneum Társulás segítségével azonban sikerült megújítani formáját, megőrizve az eredeti célkitűzést és tartalmat. Időközben tisztújítási folyamat kezdődött a Jópásztor Alapítványon belül is, ami elősegítette az Imanapok méltó megszervezését. Az utóbbi években a résztvevők száma ismét folyamatosan emelkedett, s a jubileumi Imanapon megközelítette a háromezret. 1993-tól keresztút, 2006-tól előadás is része a programnak, amelynek keretében valamely magyar szent vagy hitvalló életéről elmélkedtek a résztvevők. Püspökké történt kinevezése után csaknem minden évben Orosch János püspök atya vállalta a Komáromi Imanapok főcelebránsának szerepét.

A XXXIII. Komáromi Imanap után a Pázmaneum Társulás és a Jópásztor Alapítvány szeretné más egyházmegyékbe is eljuttatni az imanapi feszületet és ott megszervezni az imanapot a felvidéki magyar katolikusok közösségének. Sajnos az egyházmegyei felosztás miatt nem lehet egységes az itt élő papok és hívek közössége, hiányzik az a főpásztor, aki összefogná a nyájat.

A magyar papok számának fogyatkozása következtében egyes egyházmegyékben gondot okoz a magyar hívek ellátása, sok magyar többségű helyre is magyarul alig tudó, vagy csak a hivatalos szövegeket jól-rosszul felolvasó pap kerül.

Sajnos, sok magyar közösség hiába várja a nyelvét értő s beszélő, gondjaiban osztozó lelkiatyát, az illetékes egyházi hatóság sokszor semmibe veszi kéréseiket, nem is foglalkozik velük érdemben.

A mai pasztorációban azonban nem elegendő csak bizonyos szövegek – gyakran silány színvonalon – történő előadása, miközben a pap nem tud kommunikálni az emberekkel azok nyelvén. Távol állna a II. Vatikáni Zsinat szellemiségétől meg magától az Evangéliumtól is, aki azt gondolná, hogy a hívek azért vannak, hogy a püspököt és a papot kiszolgálják. Fordítva kell ennek működnie: A papoknak, a püspök vezetésével kell szolgálniuk a híveket, természetesen az Egyház tanítása és törvényei alapján. A püspöki helynökök nem rendelkeznek megfelelő jogkörökkel, ennek hiánya érződik az adott egyházmegyékben.

Lénár Károly atya 1994. szeptember 14-én a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén Udvardon, többedmagával megalapította a Jópásztor Alapítványt. Egyik fő szervezője volt a Komáromi Imanapoknak, ahol 1990-től kezdődően évente hívek ezrei imádkoztak magyar papokért és magyar főpásztorért. A Jópásztor Alapítvány révén aláírásgyűjtést is szervezett kérvényükhöz, amelyben több mint 53 ezren aláírásukkal támogatták a magyar püspök kinevezését. Az 53.000 aláírást 12 kötetbe köttették és a másolatát átadták Dossena nunciusnak Pozsonyban. Az eredetit pedig két autóbusznyi zarándok kíséretében személyesen adták át Rómában a Szentatyának 1995-ben. A magyar papság és a hívek egységét munkálta, ezért sok támadás érte azok részéről, akik nem szívlelhették egyenes jellemét, bátor fellépését. A 14. Komáromi Imanapon mondott szavai ma is útmutatóak mindannyiunk számára:

A keresztet pedig mindig a bátor papok tartották. Most is ilyen bátor papokra van szükség, akik össze tudnak fogni. A fő helyen ülőknek, a vezetőknek, legyenek azok egyházi vagy világi vezetők, egyet kellene tudatosítaniuk: aki első akar lenni, az kösse fel a kendőt, és szolgáljon. Hiszen Jézus sem azért jött közénk, hogy őt szolgálják, hanem hogy ő szolgáljon.”
Karaffa János
A néhai Karaffa János
Fotó:  Pázmáneum

A tavaly elhunyt Karaffa János lelkiatya 2006-tól, a Pázmaneum Társulással vált a Komáromi Imanapok fő szervezőjévé. Fontosnak tartotta, hogy a hívek elmélkedést, előadásokat is hallgathassanak meg magyar hitvallóinkról. A 2008-as egyházmegyei feldarabolás után még erőteljesebben kiállt az önálló magyar püspökért, aki összefoghatná az itt élő katolikus híveket és papokat. Az ún. Nyílt levél megszervezése és elküldése után más egyházmegyébe, illetve más országban kellett teljesítenie szolgálatot. Ottléte és hazatérte után is fő mozgatórugója volt a magyar püspök kérdésének. Többször is eljuttatott levelet a Vatikánba, amelyhez a hívek is csatlakozhattok aláírásaikkal. Szorgalmazta a magyar teológiai képzést a Selye János Egyetemen, amely megoldás lehetne az itt élő hitoktatásra készülők számára. Haláláig hitt a Komáromi Imanapok célkitűzéseiben és írásaiban, kiadott imafüzeteiben is erre buzdította a katolikus közösséget.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.