2022. május 18., 10:18

Új geopolitikai realitások és a nemzeti érdek. Merre lép az ötödik Orbán-kormány?

Hétfőn tette le, immár ötödször, a miniszterelnöki esküt Orbán Viktor. A most kezdődő ciklus az áprilisban kapott erős felhatalmazás ellenére sem ígérkezik könnyűnek: a kormánynak kiszámíthatatlan külgazdasági környezetben, fokozódó szociális válság közepette kell kijelölnie Magyarország útját a következő évekre.

orbán novák
Fotó: MTI
Orbán Viktornak gratulál Novák Katalin államfő ismételt megválasztása után

Orbánnak aligha ismeretlen szerep a válságkezelés: még a kritikusai is elismerik, hogy a tornyosuló kihívásokkal szemben mutatkoznak meg leginkább vitathatatlan politikusi képességei. 2010-ben, az első kétharmados győzelmet követően a világméretű pénzügyi, gazdasági válság utóhatásait kellett kezelnie, egy, az előző balliberális kormányok által legyengített ország élén.

2015-ben a migrációs válság rázta meg Magyarországot és az egész kontinenst. Az illegális migráció feltartóztatására adott válaszaival Orbán az ország súlyát messze meghaladó reputációra tett szert, felkerült a világpolitika színpadára. 2020 tavaszát követően a koronavírus-járvány jelentette példátlan kihívásokkal már egy gazdaságilag felívelő pályán álló Magyarország nézett szembe.

Válságkezelés tapasztalt menedzserekkel
A most megalakuló ötödik Orbán-kormányra, ha lehet, még súlyosabb válsághelyzetek kezelése vár. Már önmagában is komoly kihívás, hogy a pandémia utóhatásaként évtizedek óta nem tapasztalt, vágtató inflációra és a nyomában jelentkező szociális válságra kell megoldást találni. Mindezt megtetézi a jó eséllyel még hónapokig elhúzódó ukrajnai háború, amelynek következtében gyökeresen átalakult, egyszersmind kiszámíthatatlanná vált a külgazdasági környezet, és megrendült az ország energiabiztonsága.

A következő napokban felálló kabinet névsora arról tanúskodik, a kormányfő tapasztalt, a válságkezelésben is jártas menedzsereket vont be a csapatába.

A prioritásokat jelzi, hogy a gazdasági kérdésekkel hat különböző tárca foglalkozik majd. Az elismert makroközgazdász, a 2015 és 2020 között az Magyar Nemzeti Bank alelnöki tisztét betöltő Nagy Márton az újonnan kialakított gazdaságfejlesztési minisztérium élére kerül. Továbbra is Varga Mihály irányítja a pénzügyi tárcát, Palkovics László pedig technológiai és ipari miniszterként folytatja a kormányzati munkát.

Az előző ciklusban Palkovics tárcájához tartozott az innováció, a portfólió azonban az új kabinetben átkerül a felbomló humán erőforrás minisztérium (EMMI) területeinek egy részét is megöröklő Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz. A tárca élére Csák János korábbi londoni nagykövet kerül, aki az előző évtizedekben több nagyvállalat, pénzügyi intézet vezetőjeként szerzett menedzseri tapasztalatot.

Az ötödik Orbán-kormányban is Szijjártó Péter marad a külgazdasági és külügyminiszter, az egyik nagy visszatérő, Navracsics Tibor korábbi uniós biztos pedig területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter lesz. Az előző ciklusban a kormányzati politikából visszavonuló Lázár János az újonnan felálló építési és beruházási minisztériumot irányíthatja.

Nagy István marad az agrárminiszter, noha az előzetes találgatások arról szóltak, hogy a kormányba visszatérő Lázár kerül a vidékfejlesztési tárca élére. Benkő Tibort Szalay-Bobrovniczky Kristóf váltja a honvédelmi tárca élén, a többi kormánytag a helyén marad, de a tárcák portfóliója több esetben is módosul.

A tervek szerint a Pintér Sándor által irányított belügyi tárcához kerül az egészségügy, a szociális ügyek és a közoktatás, egyúttal a belügytől a Miniszterelnöki Kabinetirodát irányító Rogán Antal hatáskörébe kerülnek a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok. Gulyás Gergely folytatja a Miniszterelnökség élén, Varga Judit pedig tovább vezeti az igazságügyi minisztériumot.

Az új kabinetben megszűnnek a tárca nélküli minisztériumok, Semjén Zsolt általános miniszterelnök-helyettes lesz.

A kabinetbe visszatérők, de az új kormánytagok is komoly vezetési rutinnal rendelkező szakemberek, akiktől a miniszterelnök joggal remélheti az önálló döntéshozatalt.

Erre az eredményes válságkezeléshez minden bizonnyal szükség is lesz, hiszen a kiszámíthatatlan külgazdasági környezet fokozottan megköveteli a határozott vezetői kompetenciákat. A kormány gerince ugyanakkor összeszokott, rutinos csapatot alkot, élén a magyar kormányfők 1848 óta íródó sorában példátlan, tizenhat éves miniszterelnöki tapasztalattal rendelkező Orbán Viktorral.

Helyreállított egyensúly és növekedés

A felálló kormány szerkezete is alátámasztja, hogy a kabinet legfontosabb prioritása a következő években a magyar gazdaság növekedési potenciáljának megőrzése és bővítése lesz. Ennek előfeltétele a fiskális egyensúly rövidtávú helyreállítása, azaz a folyó költségvetés hiányának lefaragása, mégpedig úgy, hogy annak terheit a begyűrűző energia- és szociális válság közepette a lehető legkevésbé érezzék meg a magyar emberek. Vagyis a balliberális kormányok által előszeretettel alkalmazott megszorítások helyett, amelynek árát a társadalommal fizettették meg, vélhetően ismételten a 2010 utáni időszakból ismert, unortodoxnak mondott lépésekkel találkozhatunk. Akár időlegesen újra visszavezethetik a szektorális adókat, aminek révén a profitorientált vállalati és pénzügyi szféra is részt vállal a válságkezelés terhéből.

A kormány mozgásterét az idei év második felében az Európai Unióval folytatott viták alakulása is meghatározza majd. A helyreállítási alapból Magyarországnak járó uniós források visszatartása egyértelmű politikai nyomásgyakorlás Brüsszel részéről, ahogy a gumiparagrafusokkal megtámasztott jogállamisági eljárás is inkább szól a nemzeti érdekeket következetesen képviselő Orbán-kormány sarokba szorításáról, mint a magasztos elvek képviseletéről.

orbán leyen
Fotó:  MTI
Az orosz olajembargóról szóló brüsszeli direktíva ismét alkupozícióba helyezte a nemzeti érdekei mellett szilárdan kitartó magyar kormányt
Új geopolitikai realitások

Azt a tényt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az ukrajnai háború érzékelhetően új geopolitikai realitásokat alakított ki. Mindez nem jelenti szükségképpen az eddigi szuverenista külgazdasági szemlélet feladását, de az Oroszországgal fenntartott, kölcsönös előnyökön nyugvó kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok jó időre ellehetetlenülnek. A háború megterhelte a közép-európai együttműködést is, amely pedig évtizedek óta először valódi hatalmi súlyt adott a hagyományosan ütközőzónának számító régiónak.

A jelenleg legvalószínűbbnek látszó forgatókönyv szerint a február óta zajló háborúból Oroszország meggyengülve, Ukrajna megerősödve jön ki. A magyar diplomáciának a következő időszakban ehhez a realitáshoz alkalmazkodnia kell, miközben nem mondhat le a nemzeti érdekeiről, ideértve a külhoni magyar közösségek védelmét. Hasonlóan fontos nemzeti érdek az energiabiztonság fenntartása – húzzuk alá, hogy az energiabiztonság nemcsak Magyarország, de általánosságban a közép-európai régió elsődleges érdeke is. 

Az orosz olajembargóról szóló brüsszeli direktíva ismét alkupozícióba helyezte a nemzeti érdekei mellett szilárdan kitartó magyar kormányt. Az ukrajnai háborúra adott politikai válaszokba az elmúlt hónapokban számos irracionális elem keveredett, a hatodik szankciós csomagra adott reakciók azonban már a kijózanodás jeleiről tanúskodnak.

A tények azt mutatják, Oroszország ezt a háborút a saját eredeti elképzelései szerint már nem nyerheti meg, de Európa is könnyen vesztessé válhat, ha folyamatosan szembe megy saját gazdasági és kereskedelmi érdekeivel. Az Orbán-kormány annak az új európai józanságnak a zászlóvivője lehet, amely egyszerre vethet gátat a Szovjetunió újjáalakítását vizionáló keleti imperializmusnak és a kontinens érdekeire ugyancsak káros amerikai kézivezérlésnek.

Megjelent a Magyar7 2022/20. számában.

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.