2020. december 12., 10:48

Szovjet módszerekkel zaklatják a magyarokat Kárpátalján

Volodimir Zelenszkij 2019-es elnökké választásakor a nyugati sajtó örömkönnyeket hullajtva rajongta körbe Ukrajna első européer vezetőjét. Ebben a jóvágású színészben látták a megfelelő embert arra, hogy az orosz medve és a korrupt szocialista polip öleléséből Európa karjaiba vezesse Ukrajnát. Időközben kiderült, az európaiságnak is van határa. Nagyjából Kárpátaljáig tart.

Erődemonstráció ukrán módra

Az elmúlt hetek eseményei szépen követik az eddigi sormintát:

az ukrán kormány úgy tart Európa felé, hogy közben példátlan módon nyomja el a saját kisebbségeit. Vitathatatlan tény, hogy a kárpátaljai magyarság sorsa egy hajszálon függ, a Kárpát-medencében nincs náluk nagyobb veszélyben élő népcsoport.

A 2014-ben kitört orosz–ukrán konfliktus sem könnyítette meg a helyzetüket, s bár a magyar kormány elképesztő mértékben támogatja a helyi magyarságot, ez legfeljebb arra elég, hogy valamelyest lassítsa az eróziót. Megállítani sajnos nem tudja, főleg annak fényében, hogy Kijev mindent megtesz azért, hogy asszimiláció vagy kiűzetés útján, de etnikailag homogén régióvá változtassa Kárpátalját. Csak egy példa:

2018-ban a beregszászi magyar konzul kiutasítása után Pavlo Klimkin akkori ukrán külügyminiszter maga jelentette ki, Kijevnek mindent el kell követnie annak érdekében, hogy „Kárpátalja egyre inkább ukrán legyen”.

Igaz, az még Porosenko kormánya volt, de világos, hogy Zelenszkijtől sem számíthatunk sok jóra!

„Megmérgezünk benneteket, mint a patkányokat”

Mióta Magyarországnak végre határozott és jobb szó híján kemény külügyminisztere van, azóta gyakorlatilag folyamatosak a konfliktusok Ukrajnával.

A fennálló ellentét origója 2011-re tehető. Az egy évvel korábban elfogadott egyszerűsített honosítási törvény nem tetszett Kijevnek, holott, bár a közvélekedés ennek az ellenkezőjét tartja, Ukrajna de jure nem tiltja a kettős állampolgárságot. A törvény csupán arról rendelkezik, hogy a kettős állampolgárokat csak ukrán állampolgárként kezelik a hatóságok, tehát nem ismerik el kettős állampolgárságukat.

A 2017-ben elfogadott új oktatási törvénnyel újabb konfliktusforrással gazdagodott az addig is feszült kapcsolat. Habár Zelenszkij elnöktől mindenki azt várta, nem engedi hatályba lépni a nyugati szakértők által is súlyosan diszkriminatívnak tartott rendelkezést, nem így történt. 2020 januárjában az ukrán parlament elfogadta, igaz, a Velencei Bizottság módosító javaslatainak egy részét integrálták a szövegbe. Abban sem volt túl sok köszönet, a szakaszosan életbe lépő rendelkezések értelmében például csak ukránul lehetne érettségizni, záróvizsgát tenni vagy szakdolgozatot leadni. 

Kijev, látva, hogy a magyar fél következetesen blokkolja Ukrajna euroatlanti integrációját, az utóbbi hónapokban békülékenyebb hangot ütött meg, egészen a novemberi önkormányzati választásokig.

Az ukrán kormány szinte azonnal az ország belügyeibe való beavatkozásnak minősítette, hogy anyaországi magyar politikusok választásra buzdítják a kárpátaljai magyarokat. Az ukrán felháborodást jogszabályok erősítik. A hatályos törvények ugyanis kimondják, nem ukrán állampolgár nem végezhet politikai agitációt olyan külföldi tömegtájékoztatási eszköz segítségével, amely Ukrajnában is elérhető. A törvény elképesztő blődségét mutatja, hogy az nemcsak politikusokra, közszereplőkre, hanem magánszemélyekre is vonatkozik.

Szijjártó Péter és ukrán kollégája, Dmitro Kuleba találkozott ugyan a választások után, meg is állapodtak abban, hogy pontot tesznek a vitás ügyek végére, néhány nappal később mégis jött az újabb barátságtalan lépés.

Grezsa Istvánt, a magyar kormány Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztosát november végén feltartóztatták a határon, nem engedték be Kárpátaljára, majd három évre kitiltották Ukrajnából.

„Ukrán földön éltek, mind tudjuk, hogy kik vagytok”

November 30-án újabb, szinte példátlan atrocitás érte a kárpátaljai magyarságot.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) fegyveresei megszálltak és átkutattak több magyar intézményt, köztük a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ungvári székházát, sőt házkutatást tartottak a szervezet elnökénél, Brenzovics Lászlónál is.

Az eljárás során egy a zaporizzsjai bíróság által kiadott végzésre hivatkoztak, amely azért is egészen különös, mert Zaporizzsja az ország másik felében van, 1300 kilométernyire Ungvártól. A történetben nem ez az egyetlen furcsaság. A portálunknak nyilatkozó KMKSZ-tisztségviselő, Darcsi Karolina felháborító, helyenként bohózatba illő eseményekről számolt be. Elmondta, korábban is voltak már hasonló vizsgálatok, akkor szeparatizmusra hivatkozva kutatták át az irodáikat, most azonban semmiféle tájékoztatást nem kaptak arról, miért vannak ott a fegyveresek. Dokumentumokat és merevlemezeket foglaltak le, autonómiával foglalkozó konferenciák anyagait vitték el, konferenciaköteteket, szórólapokat, sőt, az egyik irodából egy Nagy-Magyarországot ábrázoló térképet is lefoglaltak.

Brenzovics László
Brenzovics László, a KMKSZ elnöke

Darcsi szerint a közel 12 órás házkutatás során a biztonságiakon is látszott, nagyon unják az egészet. Akadt köztük olyan is, aki elszunyókált egy időre, vagy arra panaszkodott, hogy éhes.

A házkutatások hírére a magyar diplomácia azonnal munkához látott. Csütörtökön Szijjártó az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) külügyminiszteri ülésén beszélt az atrocitásokról, és arra kérte a szervezet megfigyelőit, járjanak utána a kárpátaljai eseményeknek. Pénteken erre sor is került.

„Eljövünk értetek és a gyerekeitekért”

Joggal merül fel a kérdés, mi lehet az ukrán fél szándéka, mi állhat a titkosszolgálati akciók mögött. Kárpátalját és az ukrán kormányt jól ismerő szakértők szerint Kijev tulajdonképpen visszavágásként vetette be az SZBU embereit:

ha Budapest blokkolja az euroatlanti integrációnkat, mi majd oda taposunk, ahol tényleg fáj nekik. Azt azonban fontos belátni, a magyar és ukrán kormány vitájából a kárpátaljai magyarok csak rosszul jöhetnek ki.

Ahogyan egy helyi szakértő fogalmazott, „túlélésük napi feladattá válik” az egyre élesebb konfliktusban. Szijjártóékra tehát nagyon nehéz feladat vár, hiszen úgy kell határozottan és eredményesen képviselniük a magyar érdekeket, hogy közben végig tekintettel legyenek arra, Kijev bármikor bosszút állhat a kárpátaljai magyarokon.

Jó, ha időben tudatosítjuk, nekünk van több veszteni valónk!

Az alcímek az elmúlt hónapban a kárpátaljai magyar intézményekhez befutott két fenyegető levél legerősebb mondatait tartalmazzák. Az igazsághoz tartozik, hogy az ukrán hatóságok mindkét esetben megkezdték a nyomozást.

Megjelent a Magyar7 hetilap 2020/50. számában.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.